A járvány miatt külföldről hazatértek munkavállalását is megkönnyítené a román kormány
Fotó: Beliczay László
Folytatta a növekvő trendet áprilisban is a munkanélküliségi ráta – a koronavírus-járvány miatt kialakult válságban több százezren kerültek utcára, amitől a mutató csaknem 5 százalékig ugrott. A román kormány azzal próbálja a trendet visszafordítani, hogy bértámogatást ígér az állástalanokat alkalmazó cégeknek, és ezzel párhuzamosan a kényszerszabadságra küldött munkavállalók visszahívását is támogatja.
2020. június 05., 09:382020. június 05., 09:38
Két és fél éve a legmagasabb, 4,8 százalékos szintre emelkedett áprilisban a munkanélküliségi ráta Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Legutóbb 2017 második felében volt 4,8 százalék az állástalanok aránya.
A mostani növekedés egyértelműen a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező válságnak tudható be. A munkaügyi minisztérium május 28-án, csütörtökön közölt legfrissebb adatai szerint
amelyek közül nem kizárható, hogy többet végérvényesen megszüntetnek, mivel számos vállalkozás nem fogja túlélni a mostani nehéz időszakot.
A statisztikai intézet szerdán közzétett adatai szerint különben a 15–74 éves korcsoportban 432 ezren kerestek állást, ami növekedést jelent az előző havi 414 ezerhez, illetve az egy évvel korábban jegyzett 355 ezerhez mérten. A férfiak körében a munkanélküliségi ráta 5,4 százalékos volt, 1,5 százalékponttal magasabb, mint a nők 3,9 százalékos aránya. A 25–74 évesek körében 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A statisztikai intézet megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány idején felfüggesztett munkaszerződéssel rendelkezők nem számítanak munkanélkülinek, így őket nem számolták bele a statisztikába.
Közben Violeta Alexandru munkaügyi miniszter szerdán ismertette a kormány által a munkahelyek megmentése érdekében kidolgozott jogszabálytervezetét, ami amúgy a Ludovic Orban kormányfő által a napokban bejelentett intézkedéseket tartalmazza. Az egyre növekvő munkanélküliségi rátát például azzal próbálják visszafordítani, hogy
amennyiben 16 és 29 év közötti vagy 50 év fölötti személyt alkalmaznak. Ezzel többek között azon személyek munkához jutását szeretnék megkönnyíteni, akik a koronavírus-járvány miatt tértek haza külföldről.
A tervezet értelmében a kormány három hónapon át fedezi az alkalmazott alapbérének 41,5 százalékát. A támogatás csak azon munkavállaló után jár, aki legalább 15 napot volt kényszerszabadságon, és most felveszi a munkát. A munkáltató csak akkor jogosult a támogatásra, amennyiben vállalja, hogy az adott munkahelyet nem szünteti meg legalább az év végéig. A cégvezető nem igényelheti egy időben a kényszerszabadság alatti támogatást és a munkaerő aktiválására adott támogatást. A támogatás utólagos: előbb a munkáltató kiadja a teljes fizetést, majd utólag, kérésre kapja vissza ennek 41,5 százalékát a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségtől.
Kevés a megrendelés, újabb kényszerszabadság a Daciánál
Ismét kényszerszabadságra küldi 1100 dolgozóját júniusban a francia Renault tulajdonában levő Dacia gépkocsigyár, mivel az alacsony megrendelések miatt nem tudja foglalkoztatni valamennyi alkalmazottját – adta hírül szerdán a román közszolgálati rádió. Mint ismeretes, a Dacia március 17-én függesztette fel tevékenységét a koronavírus-járvány miatt, akkor szinte valamennyi dolgozót kényszerszabadságra küldtek. Április 21-től hirdették meg a fokozatos visszatérést, majd május 4-től kezdtek teljes kapacitással működni. Az azóta eltelt hónapban azonban kiderült, hogy a megrendelések alacsonyabbak, főleg a nyugat-európai piacokon csökkent a kereslet, a romániai üzem termelésének 80 százaléka pedig exportra megy. Főleg azokat küldik haza júniusban, akik a Renault-csoport oroszországi, marokkói, brazíliai és franciaországi gyárainak dolgoznak, hiszen azok zárva vannak, így a romániai üzemben sincs munkájuk. A Daciának egyébként mintegy 15 ezer alkalmazottja van a dél-romániai mioveni-i gyárában. A Renault a múlt héten jelentette be, hogy a világon összesen mintegy 15 ezer alkalmazottat bocsát el, és felfüggeszti betervezett romániai és marokkói fejlesztéseit a csökkenő kereslet miatt. Ludovic Orban román miniszterelnök korábban elmondta, hogy a francia csoporttal folytatott tárgyalások alapján nincs tudomása arról, hogy a leépítések Romániát is érintenék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!