A romániai boltokban árusított ruházati termékek 30-40 százaléka hamisítvány, a nem eredeti áruk pedig a butikoktól a plázák luxus üzleteiig mindenütt fellelhetőek – jelentette ki szerdán Maria Grapini. A kis- és közepes vállalkozásokért, üzleti környezetért és turizmusért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a romániai piacon a belső fogyasztás alig 13-15 százalékos, a kereslet többi részét az import teszi ki.
2014. január 08., 18:182014. január 08., 18:18
„Plázában is láttam olyant, hogy a szépen kidolgozott kereskedelmi címkén azt írta, hogy 100 százalék gyapjú, szakértőként azonban megnéztem a gyártói címkét is, amin viszont már 100 százalék műszál állt” – ecsetelte tapasztalatait Grapini, leszögezve, ebben az esetben a gyártónak semmi felelőssége.
Azonban – tette hozzá – az is megesik, hogy luxusüzletekben hamisítványokat árusítanak, sokan pedig bedőlnek, mert a bolt külcsíne elkábítja őket. A miniszter – aki több textilipari cégek alapított és vezetett – éppen ezért azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy keressék meg minden esetben a ruha belsejében a gyártó által elhelyezett címkét, az előállítónak ugyanis kötelessége ezen feltüntetni egyebek mellett az anyag összetételét, a ruházati cikk méretét. Ha ezen a címkén sejt a vevő valótlan állítást, akkor a gyártót kell bepanaszolnia a fogyasztóvédelmi hatóságnál, ha azonban a kereskedő állít valótlanságot, akkor őt.
Grapininek egyébként meggyőződése, hogy főként a viszonteladók követnek el törvénytelenségeket, főként azért, hogy a valótlan álítással vonzóbbá tegyék a termékeket, így drágábban el tudják azokat adni. Mint részletezte, sokakban az a meggyőződés él, hogy a hamisítvány mindig olcsóbb, azonban – tette hozzá – ő maga is csalódottan állapította meg, hogy óriási eltérések lehetnek a gyártói és a kereskedői címkék között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!