
A romániai boltokban árusított ruházati termékek 30-40 százaléka hamisítvány, a nem eredeti áruk pedig a butikoktól a plázák luxus üzleteiig mindenütt fellelhetőek – jelentette ki szerdán Maria Grapini. A kis- és közepes vállalkozásokért, üzleti környezetért és turizmusért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a romániai piacon a belső fogyasztás alig 13-15 százalékos, a kereslet többi részét az import teszi ki.
2014. január 08., 18:182014. január 08., 18:18
„Plázában is láttam olyant, hogy a szépen kidolgozott kereskedelmi címkén azt írta, hogy 100 százalék gyapjú, szakértőként azonban megnéztem a gyártói címkét is, amin viszont már 100 százalék műszál állt” – ecsetelte tapasztalatait Grapini, leszögezve, ebben az esetben a gyártónak semmi felelőssége.
Azonban – tette hozzá – az is megesik, hogy luxusüzletekben hamisítványokat árusítanak, sokan pedig bedőlnek, mert a bolt külcsíne elkábítja őket. A miniszter – aki több textilipari cégek alapított és vezetett – éppen ezért azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy keressék meg minden esetben a ruha belsejében a gyártó által elhelyezett címkét, az előállítónak ugyanis kötelessége ezen feltüntetni egyebek mellett az anyag összetételét, a ruházati cikk méretét. Ha ezen a címkén sejt a vevő valótlan állítást, akkor a gyártót kell bepanaszolnia a fogyasztóvédelmi hatóságnál, ha azonban a kereskedő állít valótlanságot, akkor őt.
Grapininek egyébként meggyőződése, hogy főként a viszonteladók követnek el törvénytelenségeket, főként azért, hogy a valótlan álítással vonzóbbá tegyék a termékeket, így drágábban el tudják azokat adni. Mint részletezte, sokakban az a meggyőződés él, hogy a hamisítvány mindig olcsóbb, azonban – tette hozzá – ő maga is csalódottan állapította meg, hogy óriási eltérések lehetnek a gyártói és a kereskedői címkék között.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!