Megmentőjére vár az egykor a társadalom felsőbb rétege által látogatott Maros megyei fürdő
Fotó: Szucher Ervin
Internetes hirdetési oldalak segítségével próbál túladni tulajdonosa a görgénysóaknai gyógyfürdőn. A lepusztult állapotba juttatott strand megvásárlása már nem prioritás az önkormányzat számára, Görgényoroszfalu polgármestere viszont fantáziát lát egy esetleges visszaállamosítási kísérletben.
2021. június 30., 08:182021. június 30., 08:18
Ami a Szászrégentől 10, Marosvásárhelytől 42 kilométerre fekvő Görgénysóakna büszkesége és kincsesbányája kellene hogy legyen, az sokkal inkább a falu szégyenévé vált. Legalábbis így jellemzi az évek óta pusztulásra ítélt sós fürdőt Ilie Tătar Chirilă, a települést is magában foglaló Görgényoroszfalu polgármestere.
A 2011-es népszámlálási adat szerint a 2888 lakosából alig 18 magyar nemzetiségűt számláló Maros megyei község elöljárója
Mint mondja, volt idő, amikor a polgármesteri hivatal 300 ezer eurót is felajánlott a telek tulajdonosának, csakhogy annak leszármazottjai az összeg kétszeresére tartottak igényt. Jelenleg a 600 ezerrel sem érnék be, a világhálón elérhető hirdetési oldalakon 750 ezerért vesztegetik a teljesen lepukkant állapotba került strandot.
– olvasható a tulajdonosok által megfogalmazott reklámszöveg. A csali részben igaznak számít, ugyanis a környéket már a bronzkorban lakták, majd a rómaiak is bányásztak sót a mai Görgénysóakna területén.
A települést először 1453-ban említik a dokumentumok mint a görgényszentimrei királyi birtok részét képező falut. Egy 1780-ban keltezett dokumentumban olvasható először a község jelenlegi területén levő felszíni só jelenlétéről. Egy 1854-es okirat több mint egytucatnyi sóskútról tesz említést. Egy 1847-es írásban az szerepel, hogy az 1840-es évek előtt már létezett berendezett fürdő, amely az egyik tárna beomlásával alakult ki. A 19. század végére Maros-Torda vármegye egyik legismertebb, kizárólag a társadalom felsőbb kategóriája által látogatott fürdőjévé nőtte ki magát.
A századforduló előtt az állami kincstár elzálogosította, majd egy marosvásárhelyi vállalkozónak, Grün Izsáknak adta el. Ő felújította, hétszobás belső fürdőt és 45 szobás lakóházat épített.
Az impériumváltást követő időszakban Mihai Algiu kezébe került, akit aztán 1948-ban államosítás címen a kommunista hatalom megfosztott tulajdonától.
Fotó: Szucher Ervin
A hosszas pereskedés ugyan véget ért, azonban Ilie Tătar Chirilă egy utolsó szalmaszálba kapaszkodva még mindig nem hajlandó letenni arról a tervéről, hogy visszaszerezze a fürdőt az államnak. A szociáldemokrata párti (PSD) polgármester óriási hibának tartja, hogy miután az 1990-es években a földosztó bizottság máshová mérte ki az örökösök földjét, 2000 után elődje mégis az eredeti helyszínen átadta a strand területét az Algiu család Kanadában, illetve az Egyesült Államokban élő fiainak.
A beruházó, a bukaresti Ion házaspár egészen komolyan vette a vállalkozói szerepét: két családi házat adott el, bankkölcsönt vett fel, és uniós pályázaton próbált meg további pénzösszegeket szerezni egy reumatológiai rehabilitációs kórház építésére. A jelen állás szerint pénz és strand nélkül maradt. Előbbiből még láthat valamit, amennyiben Algiuéknak sikerül eladniuk a fürdőt. A pénzügyi hatóság adatai szerint a fővárosi család cége utoljára 2009-ben termelt nyereséget, a következő esztendőt már veszteséggel zárta. Az Agroturism Gurghiu tizenegy éve már csak papíron létezik.
Ilie Tătar Chirilă azonban nem Corneliu Mihai Iont és feleségét, Meda Mărioarát sajnálja, hanem inkább a községházát és a település lakóit.
Ezért is állítja, hogy számára nem lefutott ügy a visszaszolgáltatás. Elismeri, hogy a strand valamikor az Algiu család tulajdona volt, azonban úgy véli, némi törvénytelenség csúszott a restitúciós folyamatba. „Még le kell ellenőriznem pár dolgot – mondja. Egy biztos: a községháza nem fog pénzt adni a strandért. Még akkor sem, ha 300 ezer euróért dobnák utánunk. Más beruházásokat futtatunk, a pályázatokhoz meg önrészre van szükség.”
A községgazda úgy tudja, az örökösök elővásárlási jogot ajánlottak a megyei önkormányzatnak, azonban elutasító választ kaptak.
Fotó: Szucher Ervin
„Na látja, mi lett ebből a mi kis szép fürdőnkből?!” – szólít meg egy helybéli idős férfi, amikor észreveszi, hogy a fakerítésen kívülről szemlélem a fürdőt. Liviu Fola készségesen mutatja, hol hiányoznak a lécek, és be lehet lépni a strand területére. Mint mondja, a falubeliek is ott járnak be, kiváltképpen az idősek, akiknek derékfájdalmuk fölülírja azt a veszélyt, amelyeket a medence deszkázatának a szétesése és a kiálló rozsdás szegek rejtegetnek. Az esőre álló égbolt azonban elővetíti, hogy aznap délután senki nem jön derekát, vállát, térdét kúrálni.
Mindössze két tehén legeli békésen a tó körüli félméteres füvet. Bár a só koncentrátumát illetően a görgénysóaknai tavacska nem vetekedhet a szovátai Rigó-tóval vagy a parajdi strand vizével, a literenkénti 150 gramm megfelelő a különböző betegségek kezelésére. Előnye, hogy a tó fenekéről iszapot lehet nyerni.
– véli Călin Dorgo nyugalmazott sportorvos. Az erdélyi sós tavak és azok gyógyhatásának jó ismerője szerint a településen és a környéken nagyot lendített volna, ha a bukaresti beruházóknak sikerül megépíteniük a strand szomszédságában a kezelőbázist és a rehabilitációs kórházat. Tiszta szerencse, állítja a marosvásárhelyi szakember, hogy a strandot bármennyire is elhanyagolják, a tó vize se nem tűnik el, se nem veszít minőségéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!