
Fotó: gov.ro
Felháborodást váltott ki a civil szféra képviselőiből, s a helyszíni beszámolók szerint sokan el is hagyták a délutánra összehívott közvitát a 2016-os évi állami költségvetésről, miután kiderült, a kormány már a déli órákban elfogadta a büdzsé tervezetét.
2015. december 09., 19:282015. december 09., 19:28
2015. december 09., 21:182015. december 09., 21:18
Igaz, mint menet közben kiderült, sokan már kedd estig eljuttatták javaslataikat a kormányhoz. Erről szerdán kora délután beszélt Dan Suciu kormányszóvivő.
„Az este (kedd este – szerk. megj.) folyamán több mint 100 olyan elem érkezett be, amit figyelembe vehetünk, ezeket az észrevételeket a közvita résztvevői küldték el a civil párbeszédért felelős minisztériumnak. Vannak köztük pontosak, mások nagyon általánosak, arról szóló kérdések is vannak, hogy hogyan oszlik meg a pénz. Némelyiket már bevezettük a tervezetbe, mások már eleve benne voltak, megint mások kapcsán el kell magyaráznunk, miért nem kerültek bele” – mondta el a kormányülést követően Dan Suciu.
A szóvivő rámutatott: jó, hogy van konzultáció és magyarázat, a vitán részt vevő miniszterek pedig készen állnak majd a válaszokkal. „A parlament rendelkezésére bocsátjuk a kapott észrevételeket, szívesen átküldjük nekik az összeset, amennyiben pedig figyelembe akarják venni azokat, benyújthatnak ilyen értelmű módosító javaslatokat a büdzsétervhez” – mondta Suciu.
A büdzsé tervezetét most eljuttatják a parlament elé, s a korábbi bejelentések értelmében esély mutatkozik arra, hogy a parlament december 15-éig elfogadja a 2016-os évi állami költségvetést.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium honlapján közzétett költségvetés-tervezet nagyobb összegekkel gazdálkodik, mint az idei büdzsé. A költségvetés-tervezet értelmében a kormány 2016-ban nagyobb bevételeket és nagyobb kiadásokat vár, azonban a bevételi oldal gyarapodásának üteme elmarad a kiadásoktól, így a költségvetési hiány közelíteni fog az Európai Unió által megengedett maximális, 3 százalékos küszöbértékhez.
A védelem és a nemzetbiztonság a jövő évi költségvetés „nyertesei”: a védelmi minisztérium 10,3 milliárd lejből – idénhez képest plusz 4 milliárd lej – gazdálkodhat, míg a belügy büdzséje 2,8 milliárd lejjel 11 milliárd lejre bővül. Az ígéretekhez híven több pénz jutott az oktatásra és az egészségügyre is. Az egészségügyi tárca így 11,6 százalékkal, vagyis 666,8 millió lejjel többől gazdálkodhat, mint idén – büdzséje így eléri a 6,39 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,86 százalékát jelenti az idei 0,81 százalék után. A tanügy költségvetését 662 millió lejjel, azaz 10,4 százalékkal 6,61 milliárd lejre növelték – ez a GDP 0,89 százalékát jelenti a 2015-ös 0,85 százalék után.
Pénzígéretek közlekedésre
A közlekedési minisztérium viszont a jövő esztendőt is kevesebb pénzzel kezdi – csaknem 3 milliárd lejjel kevesebb pénz jut autópálya-építésre, vasútra és a repülőterekre. A környezetvédelmi tárca büdzséjét még drasztikusabban megnyirbálták: az idei 2,7 milliárd lej után alig 704 millió lejből gazdálkodhatnak.
Dan Costescu közlekedésügyi tárcavezető szerint azonban nincs ok aggodalomra. A miniszter a szerdai kormányülés után úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett tárca rendelkezésére összesen 11,86 milliárd lej áll majd, ami ugyan 7,6 százalékkal kevesebb, mint az idei keret, ám az eredmények függvényében 2 milliárd lejjel ki lehet bővíteni, így összességében 1 milliárd lejjel többet lehet 2016-ban a közlekedésre fordítani, mint amennyi az idén rendelkezésre állt.
Juttatás nélkül a közalkalmazottak
A szerdai kormányülésen ugyanakkor arról is döntés született, hogy 2016-ban sem kaphatnak pluszjuttatásokat a közalkalmazottak. A dokumentum értelmében 2016-ban a közintézmények és hatóságok – kivéve a saját erőforrásokból gazdálkodó intézményeket, illetve a 2006/95-ös számú, az egészségügy reformjáról szóló törvény 100. bekezdése 2. pontjában felsorolt egységeket – nem adhatnak alkalmazottaiknak étkezési utalványt, ajándékutalványt, üdülési csekket vagy szabadságprémiumot.
Nem kaphatnak juttatást vagy segélyt azok a közalkalmazottak sem, akik nyugdíjba mennek, megszűnik munkaviszonyuk vagy tartalékba vonulnak. A sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak megfelelő időtartamú szabadidővel lehet ugyanakkor kompenzálni a túlórában végzett pluszmunkát, mint ahogy a munkaszüneti napokon elvégzett munkát is, a dokumentum viszont megjelöl kivételeket is.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a kormányülés előtt még azt mondta, hogy nem lenne normális egy hasonló döntés, mivel a jogokat a közalkalmazottak nem gyakorolták az elmúlt hét évben sem annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság 2010-es döntésében az intézkedés alkalmazásának „ideiglenes felfüggesztéséről” volt szó. „Úgy látom, nálunk az »ideiglenesből« »állandó« lesz” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!