2009. szeptember 28., 10:192009. szeptember 28., 10:19
Nagyrészt frissen érettségizettek és egyetemi diplomával rendelkező fiatalok számára hirdettek meg Szatmárnémetiben állásokat a megye területén működő vállalatok, intézmények. „A börze szervezésekor összesen 101 szatmári céget kerestünk meg, amelyből végül 42 képviseltette magát” – közölte a Krónikával Doina Iura, az ügynökség vezetője, aki szerint a fórum eredményesnek mondható, ugyanis a legtöbb állást elfoglalták.
Mint mondta, nagyrészt középfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok kaptak munkát. Egyébként a rendezvényen 560 álláskereső jelent meg, amelyből 495-en az idén diplomáztak. Pénteken 260 személyt választottak ki és hívtak állásinterjúra a munkáltatók, 5 fiatalt pedig még ott a helyszínen alkalmaztak.
A szatmári állásbörzén kereskedőket, eladókat, pincéreket, áruforgalmazói ügynököket, autófestőket, autóbádogosokat, autómosókat, textilipari munkásokat, könyvelőket, asztalosokat és sofőröket kerestek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek geológusi, gépészmérnöki, út- és hídépítő-mérnöki munkakört, gyógyszerészi, valamint közgazdászi állásokat ajánlottak fel.
| Több mint 35 ezer személy vett részt az ország különböző részeiből a pénteken Bukarestben megszervezett végzősök állásbörzéjén, tájékoztatott az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség. Közleményük szerint 507 személyt helyben alkalmaztak a cégek, 12 619 fiatalt pedig állásinterjúra hívtak. A börzén egyébként 1865 cég ajánlott összesen 17 889 munkahelyet a megjelent 35 100 személy számára. A legtöbb személyt, 1493-at Iaşi megyében akarnak felvenni, majd Bukarest (1200), Prahova megye (732) és Temes megye (713) következik. Hunyad megyei cégekhez vették fel a legtöbb személyt helyben, 148-at. Ami az álláskeresők számát illeti, a Vâlcea megyeiek vezették a listát: onnan 3200-an érkeztek a börzére. Iaşi megye következett 2626 résztvevővel, Bukarest 2600 résztvevővel, míg Kolozs megyéből 1900-an, Bihar megyéből pedig 1745-en érkeztek. Bálint Eszter |
A legtöbb szabad munkahely a készruhaiparban tevékenykedő cégeknél volt, a 414 állás közül 93-at ebben a munkakörben hirdettek meg. Az ügynökség rendszeresen szervez állásbörzéket, így az idén a fiatal munkanélkülieken kívül még a fogyatékkal élők foglalkoztatására és a roma kisebbség tagjaira is gondolnak majd. Ezenkívül olyan munkaerő-toborzót is kívánnak szervezni, amely kimondottan a női munkakeresők számára kíván segítséget nyújtani.
Egyre több ugyanis az állástalan Szatmár megyében. Az előzetes becslések szerint év végéig további 1500–1800 személyt bocsátanak el. Ez részint a hideg idő beálltának és a szabadtéri munkák megszűnésének, másrészt a gazdasági válság miatti piaccsökkenésnek tudható be.
A Szatmár Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint szeptember és november között csaknem 1800 dolgozó munkahelye kerülhet veszélybe, amelyek közül 300-at a kollektív elbocsátások miatt építenek le. A mezőgazdaságban és az építőiparban érdekelt vállalatok az időjárás lehűltével már nem tudnak munkát biztosítani dolgozóiknak.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.