
Fotó: Biró István
A kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési tervében (master plan) szereplő projektek nagy részét már idén elindítják, elkészítve a megvalósíthatósági tanulmányokat, a kivitelezési munkálatokat pedig legkésőbb 2020-ig elkezdik – nyilatkozta Ioan Rus közlekedésügyi miniszter.
2015. május 14., 17:362015. május 14., 17:36
A tárcavezető a képviselőház közlekedésügyi bizottsága előtt jelent meg meghallgatáson: Rusnak arról kellett beszámolnia, hogy hogyan halad a master plan gyakorlatba ültetése, melyek a prioritást élvező beruházások, illetve megvan-e minderre a szükséges anyagi forrás.
„Egyes projektek megvalósítását már el is kezdték, több beruházást ugyanakkor a nulláról kell indítani, de a megvalósíthatósági tanulmányok többségét még ebben az évben elkészítik” – magyarázta a miniszter.
Mint kifejtette: reményei szerint a nagyszabású tervet május végéig, június elejéig az Európai Bizottság (EB) is elfogadja.
„A bizottság által megadott minden előírást betartottunk, így biztosan elfogadják a dokumentumot. Május 21. és 26. között a minisztérium szakértői tárgyalni fognak a brüsszeli testület illetékeseivel, várhatóan pedig ezt követően rábólintanak a beruházásokra” – közölte a képviselőkkel a közlekedésügyi miniszter.
Ioan Rus azt is elmondta, hogy a tavaly áprilisban életbe lépett, az üzemanyagokra kivetett literenkénti 7 eurócentes különadóból befolyt összeg az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) költségvetésébe folyt be. „A hétcentes különadó nem átverés, a befolyt pénz a hatóságnál van, de sajnos az összeg nem olyan nagy, mint amekkorára előzetesen számítottunk” – fogalmazott a tárcavezető.
Rus korábban úgy nyilatkozott: szerinte 2016-ban elkészül a Torda és Szászsebes közötti autópálya, a teljes észak-erdélyi sztráda Brassótól Borsig 2017–2018-ban lehet kész, és hamarosan elkezdik építeni a Piteşti–Nagyszeben- és a Comarnic–Brassó-sztrádaszakaszokat. A master plan hét nemzetközi repülőteret, tíz dunai kikötőt és tizennégy intermodális közlekedési csomópontot is magában foglal.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!