
Az Európai Bizottság (EB) szerint sérti az uniós jogot a minimálbérre vonatkozó németországi szabályozásnak az az eleme, amely szerint az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér a külföldi szállítmányozó cégek alkalmazottainak is jár, amíg német területen végeznek munkát, akkor is, ha csupán átutaznak az országon.
2015. január 21., 18:592015. január 21., 18:59
Német hírportálok beszámolói szerint a brüsszeli bizottság egy név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztségviselője azt mondta: több tagállamból érkezett panasz az ügyben, és a testületben a kérdés tanulmányozása nyomán az meggyőződés alakult ki, hogy nem fér össze a közösségi jogszabályokkal a német minimálbértörvényből következő előírás, miszerint a külföldi székhelyű szállítmányozó cégek kötelesek legkevesebb 8,5 eurónak megfelelő összegű bruttó órabért fizetni az általuk foglalkoztatott gépkocsi, kamion-, vagy buszsofőröknek arra az időre, amíg áthaladnak Németországon.
A bizottság jelenleg mérlegeli, hogy mikor kezdje meg a német kormánnyal az úgynevezett strukturált párbeszédet, amelynek az a célja, hogy mihamarabb megoldás szülessen a problémára az uniós joggal összhangban, mégpedig anélkül, hogy hivatalos kötelezettségszegési eljárás indulna – tette hozzá a tisztségviselő. A német munkaügyi minisztérium közölte, hogy bármikor készséggel nyújtanak felvilágosítást az ügyben Brüsszelnek. A kormány meggyőződése szerint a minimálbérről szóló törvény megfelel a közösségi jog előírásainak – tették hozzá.
Mint ismeretes, Németországban január 1-jével vezették be a valamennyi ágazatban egységesen kötelező, óránkénti 8,5 eurós minimálbér intézményét. A szabály az ország területén folytatott munkavégzésre vonatkozik, így azokban az esetekben is, amikor a munkavállaló csak ideiglenesen tartózkodik Németországban, és nem németországi székhelyű cég alkalmazásában áll. n
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!