
A görög kapitulációról szóló szalagcímek ellenére korántsem Görögország volt az, amely megadta magát az euróövezeti csúcson, hanem Németország – írta keddi helyzetértékelésében a Financial Times.
2015. július 14., 16:592015. július 14., 16:59
A londoni gazdasági napilap vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman szerint „képtelenség\" görög kapitulációról beszélni, amikor a német kormány adta hozzájárulását – legalábbis elvben – egy újabb többmilliárd eurós görög segélyprogramhoz, és ennek fejében egy olyan görög kormánytól kapott gazdasági reformígéreteket, amely nem titkolja, hogy semmivel nem ért egyet mindabból, amibe éppen most egyezett bele.
Rachman szerint a Sziriza párt vezette görög kormány minden tőle telhetőt el fog követni az általa éppen aláírt egyezség megtorpedózására. „Ha ez német győzelem, nem szeretném látni, hogy milyen a vereség\" – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
A német sajtó eközben a berlini vezetésnek a Görögország euróövezeti tagságának megszüntetését (grexit) meglebegtető tárgyalási taktikáját is értékelte a görög válság kezeléséről tartott euróövezeti csúcstalálkozóval kapcsolatban, és a kedden napvilágot látott kommentárokban igen eltérően ítélték meg Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter fellépését.
A Die Welt című konzervatív lapban Thomas Schmid Egy igaz európai címmel közölt esszét, amelyben kiemelte, hogy Schäuble „keményen” és „szenvedélyesen” küzd Európa politikai egységéért, és éppen ezért nem zárja ki a grexit lehetőségét.
Hasonlóan értékelte a grexit lehetőségének felvetését a liberális Süddeutsche Zeitung kommentátora, Christiane Schlötzer is, aki a Kockázatos mentés című írásában kiemelte, hogy Schäuble ugyan magára vonja sokak haragját, de éppen a grexit meglebegtetése volt szükséges „Európa egyben tartásához”, hiszen a pénzügyminisztériumi feljegyzés „betekintést engedett a mélységbe\", amelybe Görögország az euró nélkül zuhanna.
A Spiegel Online hírportál Lélegzetvételnyi szünet című kommentárjában viszont a szerző, Roland Nelles úgy vélte, hogy „Angela Merkelnek, mindenekelőtt pedig Wolfgang Schäublénak sikerült fél Európát Németország ellen fordítani a kemény takarékossági retorikával\", és úgy tűnt, hogy még „Párizs és Berlin alapvető fontosságú partnersége\" is veszélybe kerül, ami „tiszta horror az egyesült Európa számára\".
A baloldali Frankfurter Rundschau szerint az egész megállapodás elhibázott, hiszen az csupán a „kudarcos\" válságkezelő politika folytatását jelenti, és „a cinikusan segítségnek nevezett milliárdos hitelekkel csak korábbi hiteleket váltanak ki\", ami „éppen olyan kevéssé segítség a görög átlagembernek, mint a németnek vagy akárki másnak, kivéve azokat, akik keresnek ezeken a hiteleken\".
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!