Az előzetes adathoz képest éves és negyedéves összevetésben egyaránt enyhén lefelé módosította kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS) az első negyedév kiigazított értékű gazdasági növekedését.
2015. július 07., 17:232015. július 07., 17:23
2015. július 07., 19:582015. július 07., 19:58
A kiigazítatlan érték változatlan: az első negyedévben 4,3 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi első negyedévhez képest. 2014 utolsó negyedévéhez viszonyítva a kiigazítatlan érték szerint a bővülés 1,6 százalék volt, ami szintén változatlan.
Éves szinten a GDP kiigazított értéke 4,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első három hónaphoz képest a májusban közölt 4,2 százalék helyett. A tavalyi utolsó negyedévhez képest 1,5 százalékos bővülést mértek a korábban közölt 1,6 százalék helyett. A román gazdaság 2013-ban 3,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tavaly 2,8 százalékos bővülést jegyeztek 2013-hoz képest, az idén 2,5-2,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak a hatóságok.
Csökkent az átlagbér
A statisztikai intézet kedden egyúttal arról is beszámolt, hogy májusban nettó 1806 lej volt májusban az országos átlagbér, ami 51 lejes (2,7 százalék) visszaesést jelent az előző hónaphoz viszonyítva, amikor húsvéti vagy más prémiumokat, illetve étkezési vagy ajándékutalványokat osztottak a munkáltatók.
A legnagyobb értékeket a nyersolaj és földgáz kitermelése terén jegyezték, ahol az átlagfizetés elérte a 6523 lejt, a legkevesebbet, átlagosan 1018 lejt pedig a szállodákban és vendéglőkben dolgozók vihették haza. A legjelentősebb, 15,7 százalékos csökkenést a biztosítások (kivéve az állami társadalombiztosítás) terén jegyezték.
A májusi béremelések az alkalmi prémiumoknak voltak betudhatók. A legjelentősebb, 29,7 százalékos növekedést a nyersolaj- és földgázkitermelésben jegyezték. A közszférában az oktatásban dolgozók nettó átlagbére enyhén, 0,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Enyhe, 0,6 százalékos bővülést áprilishoz képest a közigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátás terén regisztráltak.
Csökkentek az ipari megrendelések
Visszaesést regisztrált a statisztikai intézet az ipari megrendelések terén is: a mutató májusban 3,7 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, miközben áprilisban is 5,7 százalékos visszaesést jegyeztek márciushoz képest. A tavalyi ötödik hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkentek az új megrendelések. Az év első öt hónapjában az ipari megrendelések 1,7 százalékkal nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz képest, miután az első négy hónapban még 2,1 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Eközben az első öt hónapban az iparban tevékenykedő vállalatok árbevétele 1 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, miután az első négy hónapban a bővülés 1,7 százalék volt. Az idei első négy hónapban 2,9 százalékkal nőtt az ipari termelés. Az első öt hónapra vonatkozó adatokat várhatóan pénteken közli a statisztikai intézet. Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a román ipari termelés a 2013-as évhez képest. Az ipar a román gazdaság egyik legfőbb húzóereje.
Isărescu: árcsökkenés van, nem defláció
A júniusi inflációs adatok közlése után kiderül, hogy egyik hónapról a másikra 2 százalékkal csökkentek az árak, az inflációs ráta pedig várhatóan negatív tartományba süllyed a májusi 1,2 százalékos szintről – jelentette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Ismételten leszögezte, hogy Romániában nem lehet deflációról beszélni, mivel ez azt feltételezné, hogy árak fokozatosan csökkennek, a lakosság pedig újabb árcsökkenés reményében nem vásárol. „Nálunk nincs defláció, nőtt a fogyasztás” – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Mint ismeretes, június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent az élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa/TVA). Az intézkedés egy, a Nielsen közvélemény-kutató által végzett elemzés szerint átlagosan 11 százalékos árcsökkenéshez vezetett, amivel párhuzamosan az eladott termékek száma 17 százalékkal bővült június első felében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!