A megkérdezettek 53 százaléka arra hivatkozott, hogy azért késik a számlafizetéssel, mert nincs kellő anyagi erőforrása, hogy időben vagy korábban kiegyenlítse a számlát. További 23 százalék azzal magyarázta a késlekedést, hogy az ő számláit is megkésve fizetik ki, 15 százalék mondta, hogy növekedtek az átutalási költségek, és 7 százalék, hogy csökkent a forgalma. A romániai cégek fizetési moráljának romlását jelzi, hogy a megkérdezettek 42 százaléka 3–4 hónapos időintervallumot jelölt be a számlák kifizetésére, 37 százalék 2-3 hónap alatt fizet, 16 százalék 1–2 hónap alatt, 5 százalék pedig a négy hónapot is meghaladja.

Az elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy a vállalkozók 57 százaléka a belső erőforrásaira támaszkodva dönti el, hogy kivel üzletel, ehhez a rendelkezésére álló adatokat veszi figyelembe, többnyire a cég eladási és jogi osztálya, valamint a könyvelőség javaslatait. A cégvezetők 32 százaléka fordul tanácsadó céghez.

A közeljövőben a kifizetések dinamikájával kapcsolatban a megkérdezett vállalkozók 56 százaléka pesszimistán nyilatkozott, csak 23 százalék derűlátó a gazdasági növekedésre alapozva.

A BNR szerint is nő a kockázat

A Román Nemzeti Bank adatai is alátámasztják a közvélemény-kutatás eredményeit. A jegybank statisztikái szerint idén márciusban 2993 különböző beszedési-tartozási megbízás kifizetését utasították vissza, összesen 177,9 millió lej értékben, ez a korábbi hónapokhoz képest megkétszereződött. A legtöbb saját váltó volt, 175,5 millió lej értékben. A jegybank statisztikái szerint

A nagyon kockázatos fizetőképességű jogi személyek száma közel 500-zal emelkedett, elérte a 13 975-öt.

A kisebbekre rájár a rúd

Évekkel ezelőtt még átlagosan 15–20 napos elmaradással fizették ki számláikat a cégek, aztán lassan növekedett a fizetési késedelem – mutatott rá a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Hozzátette, a magánszférában jellemzően az a jó üzleti partner, akinek késéssel is lehet fizetni.

A szakember szerint a fizetési határidő kitolódásához az is hozzájárult, hogy például törvényben rögzítették: az állam több hónapos késéssel fizet a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak.

– értékelt a közgazdász.

Gyerkó László hangsúlyozta, a nagy cégek általában 45–60 napra fizetnek, ez generál egy spirált, s folyamatosan gyűrűzik tovább a késlekedés. Gondok akkor vannak, ha az alapanyagért tíz napon belül fizetni kell, a késztermékért viszont csak hatvan nap után egyenlítik a számlát. Ezt minden cégnek be kell építenie az üzleti tervébe, úgy kell alakítania a tevékenységét, hogy ne érezze a készpénz hiányát. A nagy vállalkozásoknál általában nem jelent gondot a késlekedés, a határidők nem befolyásolják a tevékenységet, még az év elején beállítják a cash flowt, arra összpontosítanak, hogy megbízható partnereik legyenek, kiszámítható legyen a bevétel. A kis- és közepes vállalkozásoknál viszont már bonyolultabb a helyzet, hiszen nekik nincsenek nagy készleteik, tartalékaik, akkor működnek jól, ha folyamatos a forgalom, és idejében érkeznek a bevételek, a késlekedést valahogyan át kell hidalják – részletezte Gyerkó László. „A kisebb vállalkozások esetében veszélyes lehet, ha a nagyok visszaélnek a helyzetükkel, és késlekedve fizetik a számlákat. A gazdaság működéséhez, a pénz egészséges körforgásához arra van szükség, hogy a számlákat kiegyenlítsék, és lehetőleg határidőben tegyék” – szögezte le az RMKT elnöke.