Mások pénzével üzletelnek. Az építőiparban dolgoznak talán a legnagyobb fizetési határidővel
Fotó: Gábos Albin
A kis- és közepes vállalkozások sínylik meg a leginkább, hogy a romániai gazdaságban divattá vált az üzletfelek pénzével való gazdálkodás, vagyis egyre jobban késik a számlák kiegyenlítése.
2019. május 28., 09:222019. május 28., 09:22
2019. május 28., 09:262019. május 28., 09:26
Tízből hét romániai vállalkozás késik a számlák fizetésével, a fizetési kötelezettségeiket késve teljesítő cégek átlag 120 napos határidőre törlesztenek – derül ki egy közvélemény-kutatás alapján készített elemzésből. A Frames&Train Your Brain által készített felmérés eredményeiből kiderül, a romániai cégvezetők 68 százaléka elismerte, hogy a számlafizetés utolsó határidejéig kivárnak, hogy addig is biztosítsák vállalkozásuk számára a szükséges készpénzforgalmat. A közvélemény-kutatást május 2–7. között készítették, 180 reprezentatív vállalatot kérdeztek meg, a teljes gazdasági skálából, a kereskedelem, a feldolgozó ipar, az építőipar és a turizmus képviselőit.
Az elemzésben úgy fogalmaznak, hogy a romániai gazdaságban divattá vált az üzletfelek pénzével való gazdálkodás. Ezt azzal magyarázzák, hogy
A megkérdezettek 53 százaléka arra hivatkozott, hogy azért késik a számlafizetéssel, mert nincs kellő anyagi erőforrása, hogy időben vagy korábban kiegyenlítse a számlát. További 23 százalék azzal magyarázta a késlekedést, hogy az ő számláit is megkésve fizetik ki, 15 százalék mondta, hogy növekedtek az átutalási költségek, és 7 százalék, hogy csökkent a forgalma. A romániai cégek fizetési moráljának romlását jelzi, hogy a megkérdezettek 42 százaléka 3–4 hónapos időintervallumot jelölt be a számlák kifizetésére, 37 százalék 2-3 hónap alatt fizet, 16 százalék 1–2 hónap alatt, 5 százalék pedig a négy hónapot is meghaladja.
Az elemzésből azt is megtudhatjuk, hogy a vállalkozók 57 százaléka a belső erőforrásaira támaszkodva dönti el, hogy kivel üzletel, ehhez a rendelkezésére álló adatokat veszi figyelembe, többnyire a cég eladási és jogi osztálya, valamint a könyvelőség javaslatait. A cégvezetők 32 százaléka fordul tanácsadó céghez.
A közeljövőben a kifizetések dinamikájával kapcsolatban a megkérdezett vállalkozók 56 százaléka pesszimistán nyilatkozott, csak 23 százalék derűlátó a gazdasági növekedésre alapozva.
A Román Nemzeti Bank adatai is alátámasztják a közvélemény-kutatás eredményeit. A jegybank statisztikái szerint idén márciusban 2993 különböző beszedési-tartozási megbízás kifizetését utasították vissza, összesen 177,9 millió lej értékben, ez a korábbi hónapokhoz képest megkétszereződött. A legtöbb saját váltó volt, 175,5 millió lej értékben. A jegybank statisztikái szerint
A nagyon kockázatos fizetőképességű jogi személyek száma közel 500-zal emelkedett, elérte a 13 975-öt.
Évekkel ezelőtt még átlagosan 15–20 napos elmaradással fizették ki számláikat a cégek, aztán lassan növekedett a fizetési késedelem – mutatott rá a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Hozzátette, a magánszférában jellemzően az a jó üzleti partner, akinek késéssel is lehet fizetni.
A szakember szerint a fizetési határidő kitolódásához az is hozzájárult, hogy például törvényben rögzítették: az állam több hónapos késéssel fizet a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak.
– értékelt a közgazdász.
Gyerkó László hangsúlyozta, a nagy cégek általában 45–60 napra fizetnek, ez generál egy spirált, s folyamatosan gyűrűzik tovább a késlekedés. Gondok akkor vannak, ha az alapanyagért tíz napon belül fizetni kell, a késztermékért viszont csak hatvan nap után egyenlítik a számlát. Ezt minden cégnek be kell építenie az üzleti tervébe, úgy kell alakítania a tevékenységét, hogy ne érezze a készpénz hiányát. A nagy vállalkozásoknál általában nem jelent gondot a késlekedés, a határidők nem befolyásolják a tevékenységet, még az év elején beállítják a cash flowt, arra összpontosítanak, hogy megbízható partnereik legyenek, kiszámítható legyen a bevétel. A kis- és közepes vállalkozásoknál viszont már bonyolultabb a helyzet, hiszen nekik nincsenek nagy készleteik, tartalékaik, akkor működnek jól, ha folyamatos a forgalom, és idejében érkeznek a bevételek, a késlekedést valahogyan át kell hidalják – részletezte Gyerkó László. „A kisebb vállalkozások esetében veszélyes lehet, ha a nagyok visszaélnek a helyzetükkel, és késlekedve fizetik a számlákat. A gazdaság működéséhez, a pénz egészséges körforgásához arra van szükség, hogy a számlákat kiegyenlítsék, és lehetőleg határidőben tegyék” – szögezte le az RMKT elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!