Románia megkapja a Nemzetközi Valutaalaptól az újabb hitelrészletet

Hozzátette, a több mint 900 millió euró a jegybankhoz kerül a folyó fizetési mérleg deficitjének finanszírozására. Jeffrey Franks, a Valutaalap romániai küldöttségének vezetője a döntést követően elmondta, hogy az igazgatótanács jóváhagyta az idei tervezett inflációs cél 3,5 százalékról 7,9 százalékra emelését is. Hozzátette: az IMF arra számít, hogy az áfa 19 százalékról 24 százalékra történt emelése csak az árakra lesz hatással, amely a jövő év folyamán fokozatosan eltűnik, így nem kell állandó inflációs nyomásra számítani. Franks ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy az IMF igazgatótanácsa aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy képes lesz-e a bukaresti kormány folytatni a megkezdett reformpolitikát, vissza tudja-e fogni a Boc-kabinet a költségvetési kiadásokat, illetve tud-e az adók és illetékek hatékony begyűjtését elősegítő intézkedéseket hozni. „Itt egyszerűen nem csak a megszorító intézkedések elfogadásáról van szó: Romániának tiszteletben kell tartania a pénzintézettel szemben vállalt kötelezettségeit, ellenőrzés alatt kell tartania a költségvetési kiadásokat, és képesnek kell lennie a költségvetési bevételek begyűjtésének biztosítására” – szögezte le Jeffrey Franks. Az IMF képviselője szerint a pénzintézet vezetőségében „kellemes benyomást keltett”, hogy a román kormány gyorsan megtalálta az alternatív megoldást, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a nyugdíjak tizenöt százalékos csökkentését. Franks ismertette azt is: a washingtoni pénzintézet a bukaresti kormány jelzésére vár annak érdekében, hogy megkezdjék a tárgyalásokat egy esetleges új, Romániának nyújtandó hitelcsomagról szóló megállapodásról. Szerinte Románia esetében elővigyázatossági vagy készenléti megállapodás jöhetne szóba a jövő év folyamán, a bukaresti kormánynak azonban mindkét esetben újabb kötelezettségeket kellene vállalnia a strukturális reformok gyakorlatba ültetése terén; ezzel kapcsolatban Franks az infrastruktúra-fejlesztést, a munkaerőpiacot és az állami vállalatokat nevezte meg „megreformálandó” ágazatokként.

Mint ismeretes, az újabb hitelrészlet folyósítását az akadályozta mindeddig, hogy a bukaresti taláros testület június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit, így a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Miután emiatt veszélybe került az IMF hitelrészletének kiutalásáról szóló döntés, a kormány július 1-jei hatállyal 24 százalékra emelte az áruforgalmi adót a korábbi 19 százalékról. A takarékossági törvénycsomag egy másik intézkedése értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek. A most átutalt összeggel Románia már 10,7 milliárd eurót hívott le a készenléti hitelkeretből. Az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka lesz a tervek szerint, a deficit a takarékossági intézkedések nélkül elérné a 9,1 százalékot.