2010. július 05., 10:202010. július 05., 10:20
Hozzátette, a több mint 900 millió euró a jegybankhoz kerül a folyó fizetési mérleg deficitjének finanszírozására. Jeffrey Franks, a Valutaalap romániai küldöttségének vezetője a döntést követően elmondta, hogy az igazgatótanács jóváhagyta az idei tervezett inflációs cél 3,5 százalékról 7,9 százalékra emelését is. Hozzátette: az IMF arra számít, hogy az áfa 19 százalékról 24 százalékra történt emelése csak az árakra lesz hatással, amely a jövő év folyamán fokozatosan eltűnik, így nem kell állandó inflációs nyomásra számítani. Franks ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy az IMF igazgatótanácsa aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy képes lesz-e a bukaresti kormány folytatni a megkezdett reformpolitikát, vissza tudja-e fogni a Boc-kabinet a költségvetési kiadásokat, illetve tud-e az adók és illetékek hatékony begyűjtését elősegítő intézkedéseket hozni. „Itt egyszerűen nem csak a megszorító intézkedések elfogadásáról van szó: Romániának tiszteletben kell tartania a pénzintézettel szemben vállalt kötelezettségeit, ellenőrzés alatt kell tartania a költségvetési kiadásokat, és képesnek kell lennie a költségvetési bevételek begyűjtésének biztosítására” – szögezte le Jeffrey Franks. Az IMF képviselője szerint a pénzintézet vezetőségében „kellemes benyomást keltett”, hogy a román kormány gyorsan megtalálta az alternatív megoldást, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a nyugdíjak tizenöt százalékos csökkentését. Franks ismertette azt is: a washingtoni pénzintézet a bukaresti kormány jelzésére vár annak érdekében, hogy megkezdjék a tárgyalásokat egy esetleges új, Romániának nyújtandó hitelcsomagról szóló megállapodásról. Szerinte Románia esetében elővigyázatossági vagy készenléti megállapodás jöhetne szóba a jövő év folyamán, a bukaresti kormánynak azonban mindkét esetben újabb kötelezettségeket kellene vállalnia a strukturális reformok gyakorlatba ültetése terén; ezzel kapcsolatban Franks az infrastruktúra-fejlesztést, a munkaerőpiacot és az állami vállalatokat nevezte meg „megreformálandó” ágazatokként.
Mint ismeretes, az újabb hitelrészlet folyósítását az akadályozta mindeddig, hogy a bukaresti taláros testület június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit, így a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Miután emiatt veszélybe került az IMF hitelrészletének kiutalásáról szóló döntés, a kormány július 1-jei hatállyal 24 százalékra emelte az áruforgalmi adót a korábbi 19 százalékról. A takarékossági törvénycsomag egy másik intézkedése értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek. A most átutalt összeggel Románia már 10,7 milliárd eurót hívott le a készenléti hitelkeretből. Az idei államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka lesz a tervek szerint, a deficit a takarékossági intézkedések nélkül elérné a 9,1 százalékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok