Szarvasmarha-állományokban rendkívüli veszélyt jelent a ragadós száj- és körömfájás terjedése
Fotó: Orbán Orsolya
Az állategészségügyi hatóság Magyarországon és Szlovákiában is ádáz harcot folytat a fél évszázad után újra megjelent ragadós száj- és körömfájás terjedésének megelőzéséért. A rendkívüli veszélyes állatbetegség hatalmas károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak: a ragadós száj- és körömfájás megjelenése miatt eddig több ezer szarvasmarhát kellett leölni, és sok unión kívüli ország leállította a Magyarországról érkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalát. Az Európai Unióban sikerült köztes megoldást találni, így Románia is megengedi a magyar tej és a hús importját a nem fertőzött országrészekből.
2025. április 14., 19:412025. április 14., 19:41
2025. április 14., 20:282025. április 14., 20:28
Komoly gazdasági következményei vannak a 2025. március 7-én egy észak-magyarországi tejtermelő szarvasmarhatelepen megjelent, rendkívüli ragályos állatbetegség, a ragadós száj- és körömfájás terjedésének. Az elmúlt egy hónapban Magyarországon négy, Szlovákiában hat gócpontot azonosítottak, a fertőzött gazdaságokban záros határidőn belül felszámolták a teljes szarvasmarha-állományt.
A karanténzónában rendkívüli szigorú állategészségügyi intézkedéseket vezettek be minden vágott patájú állatfajra (szarvasmarha, juh, kecse és sertés): az állatokat kizárólag zárt tartásban kell tartani, tilos a legeltetés, bármiféle állatmozgás a farmon kívül, és bármiféle állatkereskedelem, a farmok a hatósági állatorvosokon kívül semmilyen látogatót nem fogadhatnak. Az érintett települések határában, illetve a határátkelőkön széles körben bevezették a fertőtlenítést. A budapesti agrártárca kifizeti a leölt állatok ellenértékét, illetve az állattelepek alkalmazottainak fizetését is fedezi.
Az ötven évvel ezelőtt felszámolt láb- és körömfájás újbóli megjelenése Magyarországon és Szlovákiában – Ausztriában általános állategészségügyi riadót rendeltek el a vírus esetleges megjelenése miatt a magyar–osztrák és szlovák–osztrák határterületeken – riadalmat keltett világszerte, és számos ország részéről élelmiszerstopot rendeltek el a két országgal szemben. A kényszerintézkedések Magyarországot érintik a legérzékenyebben, hiszen Kelet-Európában a lengyel mellett a magyar élelmiszerexport a legnagyobb volumenű, ami gazdák tízezreit juttathatja nehéz gazdasági helyzetbe.
Nyers tej: a veszélyeztetett zónákból semmilyen állati terméket nem lehet kihozni
Fotó: Makkay József
Szerencsére a magyar élelmiszerexport nagyobb része európai uniós országokba irányul, így a magyar termékek kivitele az uniós tagországok felé a nem fertőzött országrészekből zavartalan maradt. A Krónikának nyilatkozó Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke elmondta: a magyarországi járványhelyzet miatt először március 11-én ülésezett Bukarestben az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC), ahol megszülettek az első korlátozó intézkedések a magyar termékekkel szemben.
Egy másik döntés értelmében nyers tejet csak olyan állattelepekről lehetett behozni, ahol a szarvasmarhákat előzetesen bevizsgálták a száj- és körömfájás vírusa ellen. Betiltottuk a Magyarország területéről érkező állati takarmányok behozatalát is” – mutatott rá a hatósági állatorvos.
Miután kiderült, a szigorú magyar állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően sikerül kordában tartani a veszélyes kór terjedését, a romániai állategészségügyi hatóság több könnyítést is bevezetett a magyar termékek romániai importjával kapcsolatban. Az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC) egy hónapra rá, április 11-ei pénteki ülésén a szakemberek azonban úgy vélték, hogy a magyarországi járványhelyzet továbbra is veszélyt jelenthet a romániai mezőgazdaságra, ezért eltörölték a március 11-én hozott intézkedések későbbi könnyítéséről szóló döntést, így azok érvényben maradtak.
Magyarország területéről tilos vágott patájú élő állatott behozni, tilos a különböző állati takarmányok, széna, komposzt és trágya szállítása Romániába.
Állati eredetű termékeket – tejet és húst – kizárólag olyan farmokról lehet importálni, ahol nem mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát, illetve az állatállomány le van tesztelve, azaz hatósági ellenőrzéssel kizárják a betegség jelenlétét.
Magyarország területéről jelenleg zavartalan a romániai élelmiszer-ellátás egyik fő forrásának számító sertéshús és tehéntej importja.
Az ország legnagyobb vágóhídja, a Bonafarm csoport tulajdonában lévő mohácsi vágóhíd továbbra is számos romániai húsfeldolgozó számára szállít friss sertéshúst, illetve többféle hústerméket, a cégcsoportnak azonban ennél is nagyobb súlya van a romániai tejellátásban. A legnagyobb üzletláncok – Metro, Lidl és Kaufland – Magyarországról importálják a tehéntej jó részét, ezért ezeknek a szállítmányoknak a fennakadása komoly ellátási gondokat okozhatna.
A romániai üzletek polcain bőven találhatunk Magyarországról származó tejet
Fotó: Rostás Szabolcs
Csutak Nagy László szerint Románia esetében azért jelent kiemelt veszélyt a ragadós száj- és körömfájás esetleges megjelenése az országban, mert több állatfajnál az állatállomány mintegy 80 százaléka a biobiztonság szempontjából leginkább veszélyeztetett háztáji gazdaságokban található. A hatósági állatorvosok bevonásával az állategészségügyi hatóság átfogó kampányba kezdett, hogy az állattartó gazdákat a legszükségesebb óvintézkedésekről tájékoztassák. Noha az állatpestissel ellentétben a száj- és körömfájás ellen létezik hatékony védőoltás, az európai uniós normák tiltják a megelőző védekezésként bevethető vakcinákat.
,,A vakcinát csak olyan fertőzött telepeken lehet alkalmazni, ahol túl nagy létszámú állomány fertőződik meg, így a hatóság emberei nem tudják egyszerre leölni. A beoltott állatok egy heten belül kapnak immunitást a betegséggel szemben, de ezeket az egyedeket is később le kell ölni.
– mutatott rá portálunknak a szakember.
Csutak meglátása szerint ez az uniós álláspont változhat a jövőben, amennyiben nagy kockázatot jelent a ragályos állatbetegség terjedése. Ugyanakkor napirenden van a Vietnámban kikísérletezett, sertéspestis elleni védőoltás is. Miután a távol-keleti országban a szakemberek megkapják a végleges teszteredményeket, az Európai Unióban elsőként Romániában tesztelik a sertéspestis elleni új védőoltást. Amennyiben hatékonynak bizonyul, Bukarest kérni fogja az uniós hatóságtól a sertéspestis elleni vakcina engedélyeztetését, tájékoztatta a Krónikát az ANSVSA alelnöke.
Egyelőre egyetlen védekezés létezik a ragadós száj- és körömfájás, illetve az állatpestis ellen: ahol egyetlen beteg állatot is találnak, ott a teljes állományt leölik, és a gazdákat kárpótolják.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!