Száj- és körömfájás
Fotó: Barabás Ákos
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). Nagy István agrárminiszter pénteken közölte, hogy Magyarországon nincs újabb száj- és körömfájásos megbetegedés, zajlik a mentesítés.
2025. április 11., 16:472025. április 11., 16:47
2025. április 11., 16:592025. április 11., 16:59
Közleményében az intézmény emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon négy, Szlovákiában hat, Németországban egy járványgóc alakult ki. A romániai fertőzéseknek pedig kedvez, hogy az ország schengeni csatlakozása után a román–magyar határátkelőkön megszűntek a vámellenőrzések.
Az intézmény döntésének megfelelően megtiltották az élő állatok, takarmány, szalma, komposzt és trágya Romániába szállítását, illetve a hús és húskészítmények, a kezeletlen tej és a párosujjú patásokból nyert állati melléktermékek behozatalát Magyarországról.
A Magyarország felől érkező utakon egészségügyi-állatorvosi ellenőrző pontokat állítottak fel az ANSVSA állatorvosainak és a belügyminisztériumi szervek munkatársainak részvételével. Emellett a 2025. február 1-je után a Magyarországról és Szlovákiából haszonállatokat importáló romániai gazdaságokban mintavételes ellenőrzéseket és az állatszállító járművek fertőtlenítését rendelték el, illetve bevezették az országba belépő valamennyi állatszállítmány kötelező száj- és körömfájás-vizsgálatát.
Az agrárminiszter közösségi oldalán posztolt videóüzenetében bejelentette, hogy a legutóbb fertőzött két telep, a dunakiliti és a darnózseli telep felszámolása ezekben az órákban is zajlik. „Megfeszített munkát diktál az Operatív Törzs a helyszíni munkánknak, így a hétvégén, várhatóan már szombaton véget érhet a fertőzött telepek mentesítése (...) Nem kizárt, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusát mesterségesen tenyésztették” – mondta Nagy István.
A Romániai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) egyébként március 11-én is azt közölte, hogy megtiltja az élő állatok, takarmány, szalma, komposzt és trágya szállítását Magyarországról Romániába, miután egy magyarországi gazdaságban ragadós száj- és körömfájás tört ki, mely évtizedek óta nem jelent meg a térségben. Az ANSVSA egyes állati eredetű termékekre, így a húsra, tejre és egyéb tejtermékekre is korlátozásokat vezetett be.
Magyarországon március 7-én jelentették be, hogy ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A rendkívül ragályos betegség több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon, egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság keddtől megtiltja az élő állatok, takarmány, szalma, komposzt és trágya szállítását Magyarországról Romániába.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!