Szarvasmarha-állományokban rendkívüli veszélyt jelent a ragadós száj- és körömfájás terjedése
Fotó: Orbán Orsolya
Az állategészségügyi hatóság Magyarországon és Szlovákiában is ádáz harcot folytat a fél évszázad után újra megjelent ragadós száj- és körömfájás terjedésének megelőzéséért. A rendkívüli veszélyes állatbetegség hatalmas károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak: a ragadós száj- és körömfájás megjelenése miatt eddig több ezer szarvasmarhát kellett leölni, és sok unión kívüli ország leállította a Magyarországról érkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalát. Az Európai Unióban sikerült köztes megoldást találni, így Románia is megengedi a magyar tej és a hús importját a nem fertőzött országrészekből.
2025. április 14., 19:412025. április 14., 19:41
2025. április 14., 20:282025. április 14., 20:28
Komoly gazdasági következményei vannak a 2025. március 7-én egy észak-magyarországi tejtermelő szarvasmarhatelepen megjelent, rendkívüli ragályos állatbetegség, a ragadós száj- és körömfájás terjedésének. Az elmúlt egy hónapban Magyarországon négy, Szlovákiában hat gócpontot azonosítottak, a fertőzött gazdaságokban záros határidőn belül felszámolták a teljes szarvasmarha-állományt.
A karanténzónában rendkívüli szigorú állategészségügyi intézkedéseket vezettek be minden vágott patájú állatfajra (szarvasmarha, juh, kecse és sertés): az állatokat kizárólag zárt tartásban kell tartani, tilos a legeltetés, bármiféle állatmozgás a farmon kívül, és bármiféle állatkereskedelem, a farmok a hatósági állatorvosokon kívül semmilyen látogatót nem fogadhatnak. Az érintett települések határában, illetve a határátkelőkön széles körben bevezették a fertőtlenítést. A budapesti agrártárca kifizeti a leölt állatok ellenértékét, illetve az állattelepek alkalmazottainak fizetését is fedezi.
Az ötven évvel ezelőtt felszámolt láb- és körömfájás újbóli megjelenése Magyarországon és Szlovákiában – Ausztriában általános állategészségügyi riadót rendeltek el a vírus esetleges megjelenése miatt a magyar–osztrák és szlovák–osztrák határterületeken – riadalmat keltett világszerte, és számos ország részéről élelmiszerstopot rendeltek el a két országgal szemben. A kényszerintézkedések Magyarországot érintik a legérzékenyebben, hiszen Kelet-Európában a lengyel mellett a magyar élelmiszerexport a legnagyobb volumenű, ami gazdák tízezreit juttathatja nehéz gazdasági helyzetbe.
Nyers tej: a veszélyeztetett zónákból semmilyen állati terméket nem lehet kihozni
Fotó: Makkay József
Szerencsére a magyar élelmiszerexport nagyobb része európai uniós országokba irányul, így a magyar termékek kivitele az uniós tagországok felé a nem fertőzött országrészekből zavartalan maradt. A Krónikának nyilatkozó Csutak Nagy László, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke elmondta: a magyarországi járványhelyzet miatt először március 11-én ülésezett Bukarestben az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC), ahol megszülettek az első korlátozó intézkedések a magyar termékekkel szemben.
Egy másik döntés értelmében nyers tejet csak olyan állattelepekről lehetett behozni, ahol a szarvasmarhákat előzetesen bevizsgálták a száj- és körömfájás vírusa ellen. Betiltottuk a Magyarország területéről érkező állati takarmányok behozatalát is” – mutatott rá a hatósági állatorvos.
Miután kiderült, a szigorú magyar állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően sikerül kordában tartani a veszélyes kór terjedését, a romániai állategészségügyi hatóság több könnyítést is bevezetett a magyar termékek romániai importjával kapcsolatban. Az Országos Betegségellenőrzési Központ (CNBC) egy hónapra rá, április 11-ei pénteki ülésén a szakemberek azonban úgy vélték, hogy a magyarországi járványhelyzet továbbra is veszélyt jelenthet a romániai mezőgazdaságra, ezért eltörölték a március 11-én hozott intézkedések későbbi könnyítéséről szóló döntést, így azok érvényben maradtak.
Magyarország területéről tilos vágott patájú élő állatott behozni, tilos a különböző állati takarmányok, széna, komposzt és trágya szállítása Romániába.
Állati eredetű termékeket – tejet és húst – kizárólag olyan farmokról lehet importálni, ahol nem mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát, illetve az állatállomány le van tesztelve, azaz hatósági ellenőrzéssel kizárják a betegség jelenlétét.
Magyarország területéről jelenleg zavartalan a romániai élelmiszer-ellátás egyik fő forrásának számító sertéshús és tehéntej importja.
Az ország legnagyobb vágóhídja, a Bonafarm csoport tulajdonában lévő mohácsi vágóhíd továbbra is számos romániai húsfeldolgozó számára szállít friss sertéshúst, illetve többféle hústerméket, a cégcsoportnak azonban ennél is nagyobb súlya van a romániai tejellátásban. A legnagyobb üzletláncok – Metro, Lidl és Kaufland – Magyarországról importálják a tehéntej jó részét, ezért ezeknek a szállítmányoknak a fennakadása komoly ellátási gondokat okozhatna.
A romániai üzletek polcain bőven találhatunk Magyarországról származó tejet
Fotó: Rostás Szabolcs
Csutak Nagy László szerint Románia esetében azért jelent kiemelt veszélyt a ragadós száj- és körömfájás esetleges megjelenése az országban, mert több állatfajnál az állatállomány mintegy 80 százaléka a biobiztonság szempontjából leginkább veszélyeztetett háztáji gazdaságokban található. A hatósági állatorvosok bevonásával az állategészségügyi hatóság átfogó kampányba kezdett, hogy az állattartó gazdákat a legszükségesebb óvintézkedésekről tájékoztassák. Noha az állatpestissel ellentétben a száj- és körömfájás ellen létezik hatékony védőoltás, az európai uniós normák tiltják a megelőző védekezésként bevethető vakcinákat.
,,A vakcinát csak olyan fertőzött telepeken lehet alkalmazni, ahol túl nagy létszámú állomány fertőződik meg, így a hatóság emberei nem tudják egyszerre leölni. A beoltott állatok egy heten belül kapnak immunitást a betegséggel szemben, de ezeket az egyedeket is később le kell ölni.
– mutatott rá portálunknak a szakember.
Csutak meglátása szerint ez az uniós álláspont változhat a jövőben, amennyiben nagy kockázatot jelent a ragályos állatbetegség terjedése. Ugyanakkor napirenden van a Vietnámban kikísérletezett, sertéspestis elleni védőoltás is. Miután a távol-keleti országban a szakemberek megkapják a végleges teszteredményeket, az Európai Unióban elsőként Romániában tesztelik a sertéspestis elleni új védőoltást. Amennyiben hatékonynak bizonyul, Bukarest kérni fogja az uniós hatóságtól a sertéspestis elleni vakcina engedélyeztetését, tájékoztatta a Krónikát az ANSVSA alelnöke.
Egyelőre egyetlen védekezés létezik a ragadós száj- és körömfájás, illetve az állatpestis ellen: ahol egyetlen beteg állatot is találnak, ott a teljes állományt leölik, és a gazdákat kárpótolják.
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!