Az Eurostat adatai alapján Románia nem előzte meg Magyarországot a 2022-es vásárlóerő-paritáson számolt gazdasági növekedés (GDP) alapján a Nézőpont Intézet számításai szerint, amelyről pénteken tájékoztatta az MTI-t.
2023. december 01., 11:132023. december 01., 11:13
Azt írták, a közelmúltban a sajtó több ízben foglalkozott az Eurostat friss adatával, amely szerint 2022-ben, vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói annak jártak utána, vajon igaz-e, hogy Románia gazdaságilag megelőzte Magyarországot.
,,Az Eurostat adatai alapján a válasz egyszerű: nem" – szögezik le a közleményben.
Euróban kifejezve Románia GDP-je piaci árfolyamon számolva 286 milliárd euró, amely 1,7-szerese a magyar 169 milliárd eurónyi bruttó hazai terméknek, miközben Románia 19 milliós lakossága kétszer akkora, mint a 9,6 milliós Magyarországé. Az egy főre jutó GDP piaci árfolyamon számolva Magyarországon 17 400 euró, míg Romániában 15 000 euró. Az Eurostat által kimutatott román előny csak a vásárlóerő-paritással való súlyozásnak köszönhető.
a 2010-es 80 százalékról 73,9 százalékra csökkent, miközben a gazdasági növekedés ütemét Magyarország ez alatt az időszak alatt is fenn tudta tartani.
Az intézet azt írta, a GDP valóban egy fontos mérőszám a gazdaság teljesítményének meghatározására, de tévútra vezethet pusztán ebből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a mutatószám a fejlettséget és a jólétet nem méri. A románok közel felének (47,9 százalék) nehézséget okozna egy váratlan kiadás finanszírozása, míg a magyaroknak csak harmada (33,9 százalék) élne meg egy ilyen helyzetet hasonlóan. Ráadásul délkeleti szomszédunknál a 2010. és 2021. közötti időszakban romlás tapasztalható: a 2010-es 44,8 százalékról ez a mutató 47,9 százalékra nőtt. Magyarország viszont az elmúlt egy évtized alatt eljutott oda, hogy ez az arány a 2010-es 73,9-ról 33,9 százalékra, azaz hozzávetőlegesen felére csökkent.
A Nézőpont Intézet szerint
A Románia egyik jellemzője továbbra is a relatíve magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottság - írták. A 20-64 évesek 68,5 százalékos foglalkoztatási mutatója jócskán elmarad Magyarország 80,2 százalékos rátájától. A munkanélküliségi ráta hasonló képet mutat: Románia 2010 óta 9-ről 5,6 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliséget, míg Magyarországon a 2010-es 10,8 százalékról 2022-re 3,6 százalékra esett vissza, ami kétszer akkora csökkenést jelent - olvasható a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!