Kelendő a román gép. A Dacia piaci részesedése a tavalyi 3,2 százalékról 3,4 százalékra emelkedett idén októberben.
Fotó: Gecse Noémi
A biztató szeptemberi hónap után ismét jelentősen csökkent a forgalomba helyezett új személyautók száma az Európai Unióban. Románia „szembe ment a forgalommal”, itt nőtt a legnagyobb mértékben az új autók értékesítése.
2020. november 18., 18:242020. november 18., 18:24
2020. november 18., 18:332020. november 18., 18:33
A koronavírus terjedését fékezni hivatott korlátozó intézkedések miatt csökkent az európai autópiac októberben, de Románia volt az az ország, amelyben a legnagyobb mértékben növekedett az új autók eladása – derül ki az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból. A most közzétett statisztika szerint
Nagy-Britanniában és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államaiban (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), ami 7,1 százalékos visszaesést jelent a tavaly októberben jegyzett 1,215 millió darabhoz viszonyítva. Az EU 27 tagállamában amúgy 953 ezer 615 személygépjárművet helyeztek forgalomba októberben, 7,8 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban.
A tagországok közül Írország az egyetlen, amelyben még nőtt (5,4 százalékkal) az új autók eladása októberben.
Az ACEA szerint a többi EU-s piac mindegyikén visszaesést regisztráltak: Spanyolországban és Franciaországban 21, illetve 9,5 százalékos, Németországban 3,6, Nagy-Britanniában 1,6, Olaszországban 0,2 százalékos csökkenést jegyeztek.
A nagy autógyártók közül a Volkswagen-csoport és a PSA eladásai 7,5, illetve 5,3 százalékkal estek vissza, míg a Renault 0,5 százalékos csökkenést jegyzett. Az EU-ban, Nagy-Britanniában és az EFTA-országokban eladott Dacia személygépkocsik száma mindössze 0,1 százalékkal nőtt októberben, elérve a 38 749-et, a Dacia piaci részesedése azonban a tavalyi 3,2 százalékról 3,4 százalékra emelkedett idén októberben.
Németországban 23,4 százalékkal, Franciaországban 26,9 százalékkal, Olaszországban 30,9 százalékkal, Spanyolországban pedig 36,8 százalékkal csökkentek az eladások január-októberben.
Az EU-ban szeptemberben 3,1 százalékkal, tavaly augusztusban pedig még 31,2 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új személyautók száma, de ezeket leszámítva minden egyes hónapban visszaesést mértek.
A tavalyi utolsó négy hónapban és az idei év elején az új, sokkal szigorúbb emisszió-mérési eljárás (WLTP) bevezetésének tulajdonították a csökkenést, utána viszont az egész világot letaroló koronavírus-járvány bénította meg az autógyártást és -kereskedést.
Az európai kormányok közben intézkedéseket jelentettek be az autószektor megmentése érdekében. Kedd este a német kormány közölte, hogy 5 milliárd euróval támogatja a környezetkímélő járművek gyártását, Franciaország meghosszabbította az új autók beszerzésére nyújtott támogatás igénylésének határidejét, az olasz kormány pedig több száz millió eurót különít el a gépjárműipar támogatására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!