
Románia 2019 második felétől kezdődően a második olyan európai uniós tagállammá válhat Dánia után, amely képes több energiát termelni, mint amennyit elhasznál – jelentette ki Răzvan Nicolescu energiaügyi tárca nélküli miniszter pénteken.
2014. május 30., 14:322014. május 30., 14:32
A szakminiszter egy szakmai fórumon kifejtette: Románia továbbra is kőolaj-behozatalra szorul majd, de a villamosenergia és földgáz exportja a következő évtizedtől már nagyobb lehet, mint a kőolajimport, ha a hazai energiafogyasztás mértéke nem változik.
Nicolescu azt mondta: 2019-ben megkezdődhet a Fekete-tenger alatt talált földgáz kitermelése, ami szintén a román elosztórendszerbe kerül, miután múlt héten a román gázhálózatot működtető Transgaz vállalat megállapodást kötött erről a koncessziós joggal rendelkező osztrák OMV-vel és amerikai Exxonnal.
Az OMV romániai leányvállalata, a Petrom és az ExxonMobil 2008-ban írt alá együttműködési szerződést 9900 négyzetkilométernyi tengerfenék feltérképezésére. A két cég 2012-ben közölte: jelentős gázmezőt fedezett fel a Fekete-tenger alatt, amely egyes becslések szerint 100 milliárd köbméterre tehető.
A miniszter arra is kitért, hogy a jövőben Bukarest óvatosabb lesz a (főleg szélerőművekből származó) megújuló energia támogatásában, mert „a túl gyors fejlődés” miatt kétségessé vált, hogy a szállítási hálózat képes lesz-e átvenni a megtermelt energiát.
Tavaly csaknem megkétszereződött Romániában a megújuló energiából előállított villamosenergia-kapacitás, amely több mint 2 ezer megawattal nőtt – közölte februárban a román országos energiaár-szabályozó hatóság. A villamosenergia területén Románia vállalta, hogy 2015-ig a termelés egyharmada megújuló energiaforrásból fog származni, de ezt már most túlteljesíti, hiszen – a nagy vízierőműveket is beleszámolva – a megtermelt villamosenergia mintegy 40 százalékát a zöldenergia teszi ki.
Tavaly júliustól a román kormány csökkentette a megújuló energia szubvencióját azáltal, hogy négy évvel elhalasztotta a szél-, nap- és vízenergia előállítását ösztönző úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!