2011. november 11., 08:562011. november 11., 08:56
Románia megerősítette, hogy 2015-ben kívánja bevezetni az eurót fizetőeszközként – jelentette be csütörtökön délután Angela Merkel német kancellár azt követően, hogy berlini hivatalában tárgyalt Traian Băsescu román államfővel. „Románia megerősítette, hogy 2015-ben kíván az euróövezethez csatlakozni. Ezt méltányolom, mivel tudom, mit jelent a lakosság számára nehéz intézkedéseket elfogadni.
Gratulálok a román kormánynak a határozottságért, amellyel megvalósította a reformokat” – hangoztatta Merkel. Traian Băsescu is kijelentette: Bukarest fenntartja a 2015-ös csatlakozási céldátumot. Emellett arról is beszélt, hogy Románia nem hisz a széttöredezett Európában, ezért az Európai Unió tagállamainak minél szorosabb integrációját szorgalmazza, hogy a szervezet megfelelhessen a globalizáció kihívásainak.
A román államfő kifejtette, hamarosan jelentős privatizációs folyamat indul be, amelynek keretében többek között a Turceni és a Rovinari energetikai komplexumokat, a craiovai hőerőművet és a Román Vasúttársaság (CFR) áruszállító részlegét is magánkézbe adják. Fontosnak nevezte, hogy a privatizációban német befektetők is részt vegyenek, tekintettel arra, hogy jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szén energetikai ipari felhasználásában, illetve mivel közismert a német vasúti technológia jó minősége.
A román gazdasági tervek kapcsán elmondta, a cél az, hogy 2103-ban nulla költségvetési deficit legyen. Azon aggodalmának is hangot adott, hogy a külföldi bankok romániai fiókjaikból vonják el a pénzt saját feltőkésítésükhöz. Merkel ennek kapcsán leszögezte: monitorozni fogják, hogy a bankok hogyan tartják be az ezt megtiltó európai tanácsi határozatot. A román államfőt a nap során korábban német kollégája, Christian Wulff is fogadta.
Egyébként a látogatás napjára időzítve egy interjú is megjelent Băsescuval a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban, amelyben az államfő többek között azt is kijelentette, hogy Románia szerinte fölkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra. (A kétoldalú találkozót követően Angela Merkel egyébként a schengeni csatlakozás kapcsán kifejtette: Németország a kétlépcsős csatlakozást tudná támogatni, amelynek során először csak a légi és a vízi, majd ezt követően egy második szakaszban a szárazföldi határátkelőkön szűnne meg a határellenőrzés.)
A 2015-ös euróövezeti csatlakozás kapcsán kifejtette, az reális céldátum a kormány által az elmúlt két évben végrehajtott intézkedések nyomán. Álláspontja szerint jelenleg a maastrichti szerződés betartásánál fontosabb a hatékony gazdaság megteremtése, a csatlakozásig pedig Romániának át kell alakítania energetikai szektorát, és korszerűsítenie kell infrastruktúráját.
| Az Európai Unió összes tagállamának az eurót kellene fizetőeszközként használnia – jelentette ki szerdán este Berlinben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „A közös fizetőeszköz az EU szíve” – hangoztatta. A portugál politikus felszólította azon tagállamokat, amelyek ódzkodnak az euró bevezetésétől, hogy ne akadályozzák azokat, amelyek viszont csatlakozni szeretnének az eurózónához. „Az EU és az eurózóna sebességét nem lehet a leglassúbb vagy a leginkább hezitáló tagállamok sebességéhez igazítani” – mutatott rá, leszögezve, a megosztott Unió nem működőképes. Az egész EU-t sújtó adósságválság miatt néhány tagállam, Németországgal az élen, az uniós szerződések módosítását szeretnék, oly módon, hogy mélyebbé váljon az integráció, és létrejöjjön egy olyan uniós fórum, amely ellenőrizheti a tagállamok pénzügypolitikáját. Ugyanakkor olyan tagállamok is vannak – például az eurózónán kívüli Nagy-Britannia – , amelyek ellenzik a mélyebb integrációt. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok