
2011. november 11., 08:562011. november 11., 08:56
Románia megerősítette, hogy 2015-ben kívánja bevezetni az eurót fizetőeszközként – jelentette be csütörtökön délután Angela Merkel német kancellár azt követően, hogy berlini hivatalában tárgyalt Traian Băsescu román államfővel. „Románia megerősítette, hogy 2015-ben kíván az euróövezethez csatlakozni. Ezt méltányolom, mivel tudom, mit jelent a lakosság számára nehéz intézkedéseket elfogadni.
Gratulálok a román kormánynak a határozottságért, amellyel megvalósította a reformokat” – hangoztatta Merkel. Traian Băsescu is kijelentette: Bukarest fenntartja a 2015-ös csatlakozási céldátumot. Emellett arról is beszélt, hogy Románia nem hisz a széttöredezett Európában, ezért az Európai Unió tagállamainak minél szorosabb integrációját szorgalmazza, hogy a szervezet megfelelhessen a globalizáció kihívásainak.
A román államfő kifejtette, hamarosan jelentős privatizációs folyamat indul be, amelynek keretében többek között a Turceni és a Rovinari energetikai komplexumokat, a craiovai hőerőművet és a Román Vasúttársaság (CFR) áruszállító részlegét is magánkézbe adják. Fontosnak nevezte, hogy a privatizációban német befektetők is részt vegyenek, tekintettel arra, hogy jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szén energetikai ipari felhasználásában, illetve mivel közismert a német vasúti technológia jó minősége.
A román gazdasági tervek kapcsán elmondta, a cél az, hogy 2103-ban nulla költségvetési deficit legyen. Azon aggodalmának is hangot adott, hogy a külföldi bankok romániai fiókjaikból vonják el a pénzt saját feltőkésítésükhöz. Merkel ennek kapcsán leszögezte: monitorozni fogják, hogy a bankok hogyan tartják be az ezt megtiltó európai tanácsi határozatot. A román államfőt a nap során korábban német kollégája, Christian Wulff is fogadta.
Egyébként a látogatás napjára időzítve egy interjú is megjelent Băsescuval a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban, amelyben az államfő többek között azt is kijelentette, hogy Románia szerinte fölkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra. (A kétoldalú találkozót követően Angela Merkel egyébként a schengeni csatlakozás kapcsán kifejtette: Németország a kétlépcsős csatlakozást tudná támogatni, amelynek során először csak a légi és a vízi, majd ezt követően egy második szakaszban a szárazföldi határátkelőkön szűnne meg a határellenőrzés.)
A 2015-ös euróövezeti csatlakozás kapcsán kifejtette, az reális céldátum a kormány által az elmúlt két évben végrehajtott intézkedések nyomán. Álláspontja szerint jelenleg a maastrichti szerződés betartásánál fontosabb a hatékony gazdaság megteremtése, a csatlakozásig pedig Romániának át kell alakítania energetikai szektorát, és korszerűsítenie kell infrastruktúráját.
| Az Európai Unió összes tagállamának az eurót kellene fizetőeszközként használnia – jelentette ki szerdán este Berlinben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „A közös fizetőeszköz az EU szíve” – hangoztatta. A portugál politikus felszólította azon tagállamokat, amelyek ódzkodnak az euró bevezetésétől, hogy ne akadályozzák azokat, amelyek viszont csatlakozni szeretnének az eurózónához. „Az EU és az eurózóna sebességét nem lehet a leglassúbb vagy a leginkább hezitáló tagállamok sebességéhez igazítani” – mutatott rá, leszögezve, a megosztott Unió nem működőképes. Az egész EU-t sújtó adósságválság miatt néhány tagállam, Németországgal az élen, az uniós szerződések módosítását szeretnék, oly módon, hogy mélyebbé váljon az integráció, és létrejöjjön egy olyan uniós fórum, amely ellenőrizheti a tagállamok pénzügypolitikáját. Ugyanakkor olyan tagállamok is vannak – például az eurózónán kívüli Nagy-Britannia – , amelyek ellenzik a mélyebb integrációt. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.