Román tigrist lát a kínai kormányfő

A távol-keleti ország kormányfője kifejtette: jelentős potenciál rejlik a Kína és a 16 országot tömörítő csoportosulás közötti gazdasági kapcsolatban is. Hozzátette: Európa, különösképpen pedig az Európai Unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, ugyanakkor a Közép- és kelet-európai térséggel fennálló kereskedelmi kapcsolatok csupán a Kína-EU kereskedelmi forgalom tíz százalékát teszik ki, a beruházások mértéke pedig még kisebb, ebben rejlik a fejlődési lehetőség.

A kedden délelőtt lezajlott csúcstalálkozó idején Közép-Kelet-Európa-Kína gazdasági és kereskedelmi fórumot is rendeznek a bukaresti parlament épületében, mintegy 1500 - köztük 300 kínai, 800 román és 400 közép- és kelet-európai - üzletember részvételével.

Dollármilliárdok fejlesztésre

Li Ko-csiang kifejtette: országa hajlandó egy tízmilliárd dolláros hitelkeretet elkülöníteni a térség országai számára. „Kína készen áll arra, hogy megerősítse az együttműködést az önök régiójába tartozó országokkal az útépítés, a kikötőfejlesztés, a távközlés, a nukleáris energia, a nagysebességű vasút fejlesztése terén, ami masszív beruházásokat feltételez, és a kereskedelmi forgalom további növekedését eredményezi” – jelentette ki a kínai politikus.

Hozzátette, a kínai kormány készen áll arra, hogy felmérje az együttműködési lehetőségeket az ipari beruházások terén, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok megteremtését is a lehetséges együttműködés részeként említette. Kifejtette, a 2013 és 2020 közötti időszakban Kína a becslések szerint 3000 milliárd dollár értékben importál árut Európából, miközben Kína európai beruházásainak mértéke és a kontinensre érkező kínai turisták száma növekedni fog.

Li Ko-csinag a kereskedelmi kapcsolatok szintjének megkétszerezését javasolta. Közölte: 2014-re számos kétoldalú találkozót vettek tervbe a KKE-térség és Kína közötti gazdasági kapcsolatok élénkítése érdekében. Megjegyezte: kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatot szeretne, országa pedig többek között jó minőségű mezőgazdasági termékeket, juh- illetve marhahúst, tejtermékeket, illetve számos más árucikket kíván importálni, emellett arra ösztönzi a kínai polgárokat, hogy minél többen látogassanak turistaként Európába.

Dokumentumban rögzített kapcsolatok

 A találkozó végén a további együttműködés alapjait a Bukaresti irányvonalak című dokumentumban is rögzítették, amely a beruházások és a kereskedelem ösztönzését, az infrastruktúrafejlesztési, mezőgazdasági, kis- és középvállalkozások közötti, vasúti és távközlési együttműködést szorgalmazza.

„Dinamikus régióként mutattuk be Kelet-és Közép-Európát, olyan térségként, amelyben a beruházásorientált gazdaság növekvőben van, és számos téren rendelkezik fejlődési potenciállal, és ahol jelentős regionális projektek várnak megvalósításra az energetika, az infrastruktúra, az oktatás, az innováció és a technológia fejlesztése terén” – hangoztatta a dokumentum elfogadását követően a házigazda szerepét betöltő Victor Ponta román miniszterelnök. Ponta egyébként a délután folyamán több külföldi kollégájával is négyszemközt tárgyalt, Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott találkozó azonban nem szerepelt a programjában.

A kereskedelmi találkozón Constantin Niţă energetikai ügyekért felelős román tárca nélküli miniszter arról beszélt: kínai cégek érdeklődést mutatnak a román energetikai szektor fejlesztése iránt, és mintegy ötmilliárd eurót hajlandóak romániai energetikai projektekbe fektetni.

A KKE – Kína csúcstalálkozók egyébként 2011-ben kezdődtek Budapesten, a második ilyen tanácskozást tavaly Varsóban tartották.

Budapest lett a KKE-Kína együttműködés turisztikai regionális központja

Budapest lett a Kelet-Közép-Európa-Kína együttműködés turisztikai regionális központja - mondta a magyar kormányfő a Bukarestben zajló KKE-Kína csúcstalálkozón a közmédiának kedden.

\"Létrehoztuk a kínai-közép-európai együttműködés turisztikai regionális központját Budapesten, tehát ennek a 16 országnak és Kínának az együttműködését a turizmus szempontjából Budapestről és Budapesten fogjuk szervezni\" - jelentette be Orbán Viktor.

A zárt ajtók mögött zajló második KKE-Kína csúcstalálkozón Kína és a házigazda Románia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint Lettország külügyminisztere volt jelen.

Orbán Viktor szerint a csúcstalálkozó konkrét eredményei közül első helyre kívánkozik az a megállapodás, amelyet hétfői kétoldalú megbeszélései alkalmával kötött a kínai és szerb miniszterelnökkel a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről.