Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Remek teljesítménynek tartja a román miniszterelnök a gazdaság növekedéséről közzétett adatokat, szerinte az egységes adókulcs megőrzése és a beruházások ösztönzése elengedhetetlen a pozitív tendencia folytatásához.
2022. július 08., 14:332022. július 08., 14:33
2022. július 08., 15:292022. július 08., 15:29
Nicolae Ciucă arra reagált, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki jelentése szerint az idei első negyedévben 5,1 százalékkal nőtt Románia összterméke (GDP) az előző negyedévhez viszonyítva, 2021 első negyedévéhez képest pedig 6,4 százalékkal. A bővülés mértéke egyébként enyhén visszaesett ahhoz képest, amit idén júniusban előrejelzett az INS.
Közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Nicolae Ciucă kiemeli, hogy a tavalyi negyedévhez képest mért 6,4 százalékos román GDP-növekedés egy százalékponttal nagyobb, mint az EU gazdaságilag legfejlettebb tagállamai alkotta eurozóna országainak gyarapodása. „Az idei első negyedévre még hatást gyakorolt a koronavírus-járvány, míg az ukrajnai háború február 24-én elkezdődött. Ez az időszak az egyetlen, amelyre egyszerre nyomott hagyott a világgazdaságot sújtó két válság, amely a világ valamennyi országában jelentős kilengéseket okozott, és a recesszió szélére sodort fejlett országokat” – állapította meg a miniszterelnök. Nicolae Ciucă úgy véli, Románia jó teljesítményt produkált, és meggyőződésének adott hangot, miszerint a jelenlegi 10 százalékos egységes adókulcs megőrzése, a beruházások és az üzleti szféra létfontosságú a jelenlegi pozitív tendencia megőrzése terén.
Mint ismert, az elmúlt hetekben éles viták dúltak a bukaresti nagykoalícióban az adózási rendszer módosítása körül. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) erőteljesen támogatta a progresszív adózási rendszerre történő áttérést, a Nicolae Ciucă vezette liberálisok (PNL) azonban az egységes adókulcs megőrzése mellett kardoskodtak. A PSD kezdeményezte az úgynevezett szolidaritási adó bevezetését is, amely azt feltételezte volna, hogy a 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok a bevételük 1 százalékát fizessék be adóként az államkasszába. A PNL ellenkezése emiatt ezt az intézkedést sem ültetik gyakorlatba 2023-tól.
A júniusban kiadott előzetes adatok még azt mutatták, hogy Románia GDP-je 6,5 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2021 azonos időszakához képest mind a nyers, mind a naptárhatással kiigazított adatok szerint, míg az előző három hónaphoz viszonyítva reálértékben 5,2 százalékos növekedést jegyeztek. A GDP a naptárhatásoktól megtisztított felülvizsgált adatok szerint az idei első negyedévben 343,678 milliárd lej volt, 5,1 százalékkal több, mint 2021 negyedik negyedévében, és 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nyers adatok szerint az első negyedévi GDP 273,829 milliárd lejt tett ki, ami reálértékben 6,4 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
A júniusban kiadott előzetes adatokhoz képest a GDP növekedése -0,1 százalékponttal, a bruttó hozzáadott érték pedig -0,6 százalékponttal csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!