Rejtett „aknák” a költségvetésben – Bukarest még elkerülheti a hiány miatti brüsszeli szankciót

Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint nem kell rögtön a legrosszabb forgatókönyvre gondolni, ugyanis tapasztalata szerint ha Brüsszel jó szándékot és akaratot lát a tagállamok kormánya részéről a helyzet rendezésére, úgy „megkegyelmez”.

Sejthető volt a baj

„Önmagában a nagy gond az, hogy magas a költségvetési hiány, az viszont másodlagos, hogy mi lesz az Európai Unió válasza” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére az erdélyi politikus. Felidézte, már ebben az évben elég sok figyelmeztetést kapott az ország. Hiszen eleve törvénytelen, hogy jelentős késéssel fogadták el az állami költségvetést, a közpénzügyek törvénye ugyanis szabályozza, hogy a büdzsét az előző év utolsó napjáig a parlamentnek meg kell szavaznia. A költségvetés felépítésével is gondok voltak, mint Winkler is emlékeztetett,

Az új kormány most fedezi fel a rejtett pénzügyi aknákat, például azt, hogy a tavaly decemberben esedékes nyugdíjak egy részét csak idén januárban fizette ki a volt kormány, az áfát három hónapos késéssel fizetik vissza. „A szociáldemokrata kormány ezekkel a kis pénzügyi ügyeskedésekkel kihúzta, de nagy ára volt annak, hogy a szociális kiadásokra – nyugdíjakra, bérekre – összpontosítottak, mert az infrastrukturális beruházások két éve alacsony szinten maradtak” – részletezte a politikus.

Homályban a jövő

Szerinte még kérdéses, hogy jövőre milyen büdzsét alkot meg az új kormány, ez folyamatban van, ám reméli, hogy még decemberben a parlament elé terjesztik, így karácsony és újév között meg is szavazhatja a törvényhozás. Akkor derül ki, hogy a jövő esztendei költségvetésnek milyen paraméterei lesznek, sikerül-e az Európai Unióban szabályos 3 százalék alatt tartani a deficitet, és ennek milyen ára lesz.

Winkler Gyula hangsúlyozta, a költségvetés kidolgozása politikai döntés, a kormány választhatja azt, hogy olyan megszorító büdzsét alkot, amely betartja az EU 3 százalékos szabályát, vagy megkockáztatja, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít, de lehetővé teszi a szociális vállalások mellett a gazdasági fejlődést, biztosítva az infrastrukturális fejlesztéseket. Ezt a döntést a kormányzó politikusoknak kell meghozniuk, majd szükség lesz a parlamenti támogatásra.

Például szavatolhatják, hogy nem zajlik majd a „barátoknak költségvetési pénzt” jellegű osztogatás, ami a Szociáldemokrata Párt (PSD) esetében bevált gyakorlat volt. „Ilyen érvekkel, hogy az új jobboldali kormány Európa felé akarja közelíteni a gazdaságot, józanul próbál gazdálkodni, a kötelezettségszegési procedúra halasztható, illetve enyhíthető” – fejtette ki Winkler Gyula. Mint részletezte, a folyamat több lépésből áll, elsőként az Európai Bizottság figyelmezteti a kormányt, erre kap egy hivatalos választ, majd elkezdődnek a tárgyalások. Ha a kormány kidolgoz egy ütemtervet, bemutat az EB-nek egy intézkedéslistát, a folyamat ebben a stádiumban lezárható. Viszont ha az egyeztetések során nem sikerül kompromisszumot kötni, a kormány nem ismeri el a kötelezettségszegés tényét, nem fogadja el a brüsszeli testület érveit, akkor az ügy az Európai Bíróságra kerül, amely eldönti, kinek van igaza, és milyen lépéseket lát indokoltnak. „Eddig még sok lépés van, megvan a kockázata, hogy elkezdődhet a kötelezettségszegési eljárás, de ez még nem történt meg, s ha a kormány józan érvekkel megindokolja a magasabb deficitet, a komolyabb szankciók elkerülhetők” – összegzett Winkler Gyula.