
Az ellenzék a szenátus ülésén is emlékeztetett: Románia komoly pénzeket veszíthet, ha Brüsszelnek nem tetszik a különleges nyugdíjak újraértelmezése
Fotó: Facebook/USR
Elfogadta szerdán a szenátus a nem járulékalapú, különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati juttatásokat szabályozó törvényeket módosító tervezetet.
2023. március 29., 14:412023. március 29., 14:41
2023. március 29., 15:012023. március 29., 15:01
A kormány által beterjesztett jogszabályjavaslat 79 támogató és 37 elutasító szavazatot kapott. A tervezet indoklása szerint a szolgálati nyugdíjakat szabályozó törvények az egységes állami nyugdíjrendszertől eltérő, különleges nyugdíjrendszert hoztak létre egyes társadalmi kategóriák számára, amely bizonyos esetekben indokolatlan előnyökhöz juttathatja őket.
Mint ismert, ettől is függ a Romániának járó pénzek folyósítása. A törvény többek között a diplomaták, parlamenti köztisztviselők, pilóták, bírák, ügyészek, az igazságügyi és a számvevőszéki köztisztviselők nyugdíját érinti.
Elfogadta a szenátus összevont jogi, munkaügyi és védelmi szakbizottsága kedden a nem járulékalapú speciális nyugdíjak reformjának tervezetét, amelynek bevezetésére Románia az európai finanszírozású helyreállítási tervben vállalt kötelezettséget.
A tervezet bizottsági vitája során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) több módosító javaslatát elfogadták a szenátorok – írja az Agerpres. Többek között azt, hogy senki nem részesülhet többféle speciális nyugdíjban, a juttatást az infláció mértékével minden évben emelik, a nyugdíj azon részére pedig, amely meghaladja a járulékalapú nyugdíjat, 15 százalékos adót vetnek ki.
Havi 2000 lejig a speciális nyugdíjak is adómentesek, a juttatás azon részére pedig, amely meghaladja ezt a szintet, de nem éri el a bruttó átlagbért, a tervezet szerint tíz százalékos adót vetnek ki.
A szenátusi vitán a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea kifejtette, hogy
Hozzátette, hogy addig is a kormány folytatja a párbeszédet az Európai Bizottsággal, és reményei szerint sikerül „az összes romániai számára méltányos” megoldást találni a különnyugdíjakra.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Ştefan Pălărie bírálta a tervezetet, mert
„Ha modern állam akarunk lenni, akkor biztonságos, kiszámítható törvényekre van szükségünk, amelyek valamennyi állampolgárt egyenlően kezelnek, és amelyek alapján három évre előre tudható, hogy mennyivel emelkednek a nyugdíjak” – mondta az ellenzéki politikus.
amelyek szerinte nem nevezhetők különnyugdíjnak. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg a katonai átlagnyugdíj 4000 lej. „Gondolkodjanak el azon, hogy milyen körülmények között képezték ki ezeket az embereket, milyen kiváltságoktól fosztották meg őket. Csak ahhoz volt joguk, hogy 15-ször átköltözzenek különböző helyőrségekbe. Azoknak van magasabb nyugdíjuk, akik megjárták a hadszíntereket (...). Őket jobban fizették, és a járulékuk is nagyobb volt, így magasabb nyugdíjat kapnak. Ezt kell megértenünk a katonaságról” – fogalmazott Guran.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora, Rodica Boancă azt mondta a vitán, hogy a jelenlegi hazai nyugdíjrendszer méltánytalan a „polgárok széles tömegeivel szemben”.

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormánykoalíció vezetőinek sikerült megállapodniuk a különleges nyugdíjakról szóló jogszabályjavaslat tervezett módosításairól.
Tavaly 12 milliárd lejt fordított a speciális nyugdíjakra, amelyek az átlagnyugdíj többszörösére rúgnak. Ebben a juttatásban nyugalmazott bírák, ügyészek, diplomaták, parlamenti tisztviselők, pilóták, pénzügyőrök, bírósági jegyzők, katonák, belügyi alkalmazottak részesülnek.

Legtöbb három héten belül szavaznia kell a szenátusnak a különleges nyugdíjak rendszerét szabályozó törvénytervezetről, ellenkező esetben hallgatólagosan elfogadottnak minősül, ami megengedhetetlen – jelentette ki szerdán Alina Gorghiu.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
szóljon hozzá!