2011. augusztus 19., 09:302011. augusztus 19., 09:30
A világ tőzsdéit csütörtökön az ingatta meg, hogy a feldolgozóipari aktivitást mérő indexek az Egyesült Államokban jelentősen zuhantak. A philadelphiai Fed indexe a júliusi 3,2 pont után –30,7 pontra zuhant augusztusban – az elemzők csak egy enyhe, 0,5 pontra történő csökkenést vártak. A régió ipari aktivitását mérő mutató 2009 márciusa óta nem volt ilyen mélyen. A komponenseket tekintve, az új megrendelések mutatója a plusz 0,1 pontról mínusz 26,8-ra zuhant, a foglalkoztatottsági részmutató pedig –5,2 pontra esett az egy hónappal ezelőtti 8,9-ről. A hírre tovább estek az amúgy is gyenge New York-i indexek, és a negatív hullám az európai börzékre is átcsapott: a jelentős európai cégek részvényeinek árfolyama az elmúlt két és fél év legnagyobb esését produkálta azon félelmek miatt, hogy megtorpanhat az amerikai kilábalás a recesszióból.
A legnagyobb veszteséget az európai adóságválság veszélyeinek leginkább kitett bankok papírjai szenvedték el. A londoni FTSE100 indexe 4,49 százalékot esett, a frankfurti tőzsde 5,82 százalékos zuhanással zárt, a párizsi 5,48, a milánói 6,15, a madridi 4,7, az athéni 3,38, a svájci pedig 4,15 százalékot esett. New Yorkban a Dow Jones indexe a nap felénél 3,63, a Nasdaq-index 4,29 százalékos zuhanást produkált.A katasztrofális zuhanás a bukaresti tőzsdét sem kerülte el, a tíz legjelentősebb vállalat részvényeinek értéke átlagosan 3,5 százalékkal zuhant, közös mutatójuk, a BET zárása 4600 pont alá esett. Michael Hewson, a CMC markets brókeriroda Reuters által megszólaltatott elemzője szerint a piac újabb recesszióra számít, az amerikai adatokat pedig rettenetesnek nevezte. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor nyugalomra intett. Csütörtök esti nyilatkozatában úgy vélte, az európai gazdasági növekedés lassulásáról szóló, a hét elején publikált adatok ellenére nem kell újabb recessziótól tartani. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár levelére reagálva, amelyben felkérték, vegye át az eurózóna elnöki tisztségét az egységes európai pénznem és az EU gazdaságának talpra állítása érdekében, megjegyezte: már most is betölti ezt a tisztséget, annak hivatalosítása pedig az eurózóna vezetőinek döntésén múlik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.