
Fotó: gov.ro
Elfogadta a kormány szerdai ülésén a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékponttal való csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. A dokumentumot a továbbiakban a parlament elé terjesztik: Victor Ponta miniszterelnök bejelentése szerint előbb a szenátus, majd várhatóan már július elején a képviselőház is gyorsított eljárásban vitatja meg a tervezetet.
2014. június 18., 19:112014. június 18., 19:11
Ponta arról is beszélt, hogy a tb-csökkentés nyolc évig tartható fenn évi 4,8 milliárd lejes költségvetéskiesés mellett abban az esetben, ha az országos adóhatóságnak (ANAF) sikerül visszaszereznie a csődbe jutott adófizetőktől a 40 milliárd lejes elmaradást. 7.
A kormányfő ezzel indokolta, miért „rendkívül fontos”, hogy Traian Băsescu államfő minél hamarabb kihirdesse az új csődtörvényt, „amelyre a gazdasági szférának is szüksége van.” A kormány áprilisi adatai szerint több mint 54 ezer adófizető ellen zajlik csődeljárás, az érintettek pedig közel 42 milliárd lejjel tartoznak az adóhatóságnak. Az államkassza számára ez 29,7 milliárd lejes hiányt jelent, míg a társadalombiztosítási rendszerben 8,99 milliárd lejes, az egészségügyi biztosítási büdzsében pedig 2,29 milliárd lejes kiesést.
Victor Ponta kedden levélben hívta fel az Alkotmánybíróság elnökének figyelmét, hogy az új csődtörvény kihirdetésének halogatása óriási hiányt okoz az állami költségvetésben.
A tb-csökkentés miatt aggódnak az alkalmazottak érdekeit képviselő érdekvédelmi szervezetek: az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tárgyalásra hívta partnereit, amelynek során az intézkedés várható következményeiről tárgyalnának. A szövetség közleménye szerint a tb öt százalékponttal való csökkentése tulajdonképpen a nyugdíjpénztárhoz való hozzájárulás 19 százalékkal történő visszaesését, azaz évi mintegy 6 milliárd lejes hiányt jelent.
Az Alfa Kartell meglátása szerint eredményesebb lenne, ha a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése nem a munkáltatóra, hanem a munkavállalóra vonatkozna – ezt a véleményt egyébként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is osztja. „Az alkalmazottak számára jóval fontosabb volna a plusz összeg, enélkül a hatóságok nem várhatják el, hogy növekedjen a fogyasztás” – olvasható a szakszervezeti szövetség közleményében.
A tb öt százalékponttal való csökkentése nyomán Románia a második helyre kerülne a legalacsonyabb szociális hozzájárulások tekintetében Szlovákia után – derült ki az Accace tanácsadó cég felméréséből. Maria Cojocariu, a cég menedzsere szerint a tb-csökkentés azért is üdvözlendő, mivel nem jár együtt más adók és illetékek emelésével.
Jelenleg egyébként egy bruttó ezer eurót kereső alkalmazott után a munkaadónak 208 lej tb-t kell fizetnie, az októbertől bevezetendő intézkedés nyomán pedig ez az összeg 158 lejre csökkenne. „A hozzájárulás mértékének 15,8 százalékra való mérséklése jelentős megtakarítást jelent majd a munkaadónak” – hangsúlyozta Cojocariu. Szlovákiában a hozzájárulás jelenleg 14 százalékos, ezt követi Lengyelország (16,26 százalék), Csehország (21,5 százalék), míg Magyarországon a tb aránya eléri a 27 százalékot.
A vidéki alkalmazásokat támogatnák
Két éven keresztül mentesülhetnek a társadalmbiztosítási hozzájárulás kifizetése alól azok a munkaadók, akik vidéki környezetben teremtenek új munkahelyeket, miután a szenátus hallgatólagosan elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezet azt is előírja, hogy a kis- és közepes vállalkozások keretében alkalmazott személyeket legalább 4 évre kell alkalmazni. A tervezetet a továbbiakban a képviselőháznak is meg kell vitatnia.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!