Túlélésre játszanak. A vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások megtartanák alkalmazottaikat, sokan kihasználják az állami támogatást
Fotó: Jakab Mónika
A járvány miatt térdre kényszerült turizmusban is „körömszakadtáig” kell tartani a jó alkalmazottat – vallják egybehangzóan az ágazatban érdekeltek, legyen szó vállalkozókról, a dolgozók képviselőiről vagy az idegenforgalomból élő települések vezetőiről. Egyelőre a legtöbben tartják is magukat ehhez, kihasználják a bukaresti kormány által biztosított támogatásokat, és reménykednek abban, hogy mielőbb újraindulhat a turizmus.
2021. február 06., 15:342021. február 06., 15:34
Akárcsak más ágazatokban, a koronavírus-járvány által leginkább sújtott turizmusban sem jellemző egyelőre a nagyszámú elbocsátás. A vállalkozók a kormánytámogatásokat kihasználva igyekeznek megtartani alkalmazottaikat, hiszen a reménybeli újrainduláskor annak lesz esélye a talpra állásra, aki képzett személyzettel minőségi szolgáltatást tud nyújtani. Negatív példa ugyanakkor a kovásznai Fenyő Szálló, az ortodox püspökség által működtetett létesítményben ugyanis csak az őrző-védő munkatársakat tartották meg, bár korábban több mint nyolcvan alkalmazottat foglalkoztattak.
Elhibázottnak döntésnek tartja az elbocsátást Vasile Neagovici, a gyógyszállókban dolgozók érdekeit is képviselő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Lapunknak kifejtette, az elbocsátás az ágazatban annak a jele, hogy a munkaadók nem vállalnak társadalmi felelősséget. Hozzátette, ez a hozzáállás nem általános,
Romániában ugyanis még mindig nincs elegendő számú képzett, tapasztalt munkaerő, holott ez az egyik fontos feltétele a minőségi turizmusnak.
A szakszervezeti vezető tapasztalatai szerint a cégek többsége kihasználja a kormánytámogatásokat, csökkentett munkaidőben foglalkoztatja az alkalmazottait, vagy élnek a kényszerszabadság lehetőségével. „Ez egy életképes megoldás, hiszen bár a munkavállalók bevételei így is jelentős mértékben csökkennek, legalább nem maradnak munka nélkül, nem fosztják meg őket a megélhetéshez szükséges minimális bevételtől, mert ezek a jövedelmek mégis nagyobbak, mint a munkanélküliségi segély, amit az elbocsátott személyek kaphatnak” – fogalmazta meg Neagovici. Hozzátette:
„Ki kell bírni, amíg lazítások lesznek, reménykedve abban, hogy ezek már a tavasszal bekövetkeznek” – mondta a szakszervezeti vezető. Arra is kitért, a kovásznai Fenyő Szállót működtető ortodox püspökség nem egyeztetett a szakszervezettel, mielőtt az elbocsátásokról döntött. Utólag próbáltak tárgyalni, javasolták, hogy használják ki a kormánytámogatásokat, és tartsák meg az alkalmazottakat, de nem jártak sikerrel, a munkaadó arra hivatkozott, hogy a visszaesett forgalom miatt nem tudja fenntartani a munkahelyeket.
Megállt az élet Kovásznán. A turizmus a mielőbbi újrakezdésre vár az üdülővárosban
Fotó: Facebook/Covasna
Jönnek haza külföldről a szakemberek
Az okos vállalkozó „körömszakadtáig” ragaszkodik a jó alkalmazottakhoz, megpróbálja úgy átvészelni ezt a helyzetet, hogy megtartja őket a cégnél – vallja hasonlóképpen László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Mint megkeresésünkre kifejtette, saját cégénél is rövidített munkaidővel foglalkoztatja a munkatársait, emellett minden támogatást igénybe vesz, hogy biztosítsa a teljes bérüket.
– részletezte a turisztikai vállalkozó.
Jelenleg azt tapasztalják, hogy a járvány hatására a migráció valamilyen szinten megfordult, sokan térnek haza külföldről, hiszen például Angliában bezártak a szállodák, de Magyarországon is kevés maradt nyitva. Pincérek, recepciósok térnek haza, itthon keresik a boldogulást, ezt a lehetőséget a munkaadóknak sem szabad elszalasztani. László Endre rámutatott, a turizmusban nem minden vállalkozó használja ki a támogatásokat, erre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, a klaszter is erre ösztönzi, ebben segíti őket.
Fotó: Haáz Vince
Bizakodás a megcsappant forgalom ellenére
A járvány miatt érezhetően megcsappant a Kovásznára érkező turisták és a vendégéjszakák száma – szögezte le lapunknak Gyerő József, a fürdőváros polgármestere. Hozzátette, a székelyföldi fürdővárosban évek óta a szezonalitás jellemző, amikor nincsenek nyugdíjpénztár által biztosított kedvezményes gyógykezelési jegyek, visszaesik a forgalom.
Kovásznán egyébként a szociális turisztikai jelleg az utóbbi években valamelyest enyhült a négycsillagos szállodák megépülésével, de még mindig nagymértékben kiszolgáltatottak az állami támogatással érkező vendégeknek.
A polgármester kérdésünkre elmondta, a foglalkoztatottság pontos alakulására még nincs rálátása. Minden év elején kérnek beszámolót a szállásadóktól, hiszen alkalmazniuk kell az idegenforgalmi illeték kivetéséről szóló helyi tanácshatározatot. A kérdőíveket, melyben az alkalmazottak számára is rákérdeztek, február végén kapják vissza a vállalkozóktól, akkor látnak pontos képet. A visszajelzések alapján azonban az körvonalazódik, hogy a többség próbálja megtartani az alkalmazottait rövidített munkaidőben vagy műszaki munkanélküliségen.
– részletezte a polgármester. Hozzátette, a többi munkakörben is igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, hiszen energiát fektettek abba, hogy betanítsák őket, és ha most elmennek külföldre mezőgazdasági munkára, nincs garancia arra, hogy visszatérnek.
Fotó: Haáz Vince
A Fenyő Szállóban a tömeges elbocsátás „fájdalmas ellenpélda”, hiszen családok megélhetését nehezíti, ugyanakkor a település számára is veszteség minden megszűnő munkahely, hiszen a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek jelentik az egyik legnagyobb bevételi forrást.
Gyerő József abban bízik, ha beindul a szezon, biztonságban lesznek a munkahelyek. „Azok a betegségek, amelyekre Kovászna a gyógyír, a járványban nem tűntek el, abban reménykedem, hogy hamarosan visszaállunk a turizmus zuhanása előtti szintre” – fogalmazott Gyerő József. Jelezte egyúttal, az önkormányzat 50 százalékos ingatlanadó-kedvezménnyel, a korcsolya- és sípálya működtetésével próbálja segíteni az ágazatban vállalkozókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!