
Fotó: Mediafax
2010. július 22., 09:392010. július 22., 09:39
Ovidiu Nicolescu (képünkön) és Dănuţ Mureşan, a CNIPMMR elnöke, illetve alelnöke ismertették a Valutaalap munkatársaival az adórendszer jobbítását célzó javaslataikat.
Az érdekvédelmi szervezet szorgalmazza az adóbevallás internetes benyújtásának általánossá tételét. A vállalkozók képviselői szerint ezáltal csökkenne a bürokrácia és visszaszorulna a korrupció. „Az Országos Közpénzügyi Hatóság (ANAF) jelenlegi internetes rendszere nehézkesen működik, gyakran lefagy, tehát modernizálni kellene” – jelentette ki Ovidiu Nicolescu. A CNIPMMR vezetői azt is szeretnék elérni, hogy rövidüljön le az idő, ami alatt egy cég adóügyi iratai átkerülnek egyik megyei adóhatóságtól a másikhoz. Ez jelenleg átlagosan három és hat hónap közötti időbe kerül, s az adóhatóság hibájából történő késedelemért a dologban teljesen ártatlan cégeket szokták megbüntetni. Az érdekvédelmi szervezet szeretné elérni, hogy az adózási eljárás a jelenleginél egyszerűbb legyen, s e célból is több konkrét javaslatot terjesztettek elő. A CNIPMMR képviselői szerint az ANAF rendkívül merev az adófizetőkkel való viszonyában, a vele való kommunikáció pedig rendkívül nehézkes. Gyakran előfordul, hogy a fizetési felszólítással egy időben az adóhatóság már kényszerítő intézkedést foganatosít a késedelmes adófizetővel szemben.
A vállalkozóknak nagyon sok nézeteltérésük van az adóhatósággal, állították a CNIPMMR vezetői. „Az adófizető és az ANAF közötti nézeteltérések jogi úton történő rendezésekor a bíróság gyakran abból a feltevésből indul ki, hogy az adófizető nem becsületes, ami befolyásolja az ítélet korrektségét. Kis összegű, indokolatlan bírság esetén az adófizető gyakran meg sem próbálkozik jogi orvoslatot keresni, mivel fél az adóhatóság zaklatás formájában megnyilvánuló bosszújától” – mondta Ovidiu Nicolescu. A vállalkozók érdekképviselete szorgalmazza azt is, hogy a bírság mértéke legyen összhangban a kihágással. Jelenleg feltűnőek az aránytalanságok: egy hiányzó aláírásért legkevesebb 1000 lejre büntethetnek meg egy céget, míg hűtlen kezelésért 3000 és 5000 lej közötti bírság jár. Ovidiu Nicolescu véleménye szerint indokolt volna az adóbehajtás privatizálása. Nicolescu úgy látja, hogy ez hatékonyabbá tenné a rendszert, tetemesen csökkentené a költségvetési kiadásokat és a politikum befolyását.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.