Érthetőnek tartja Románia azokat a gazdasági indokokat, amelyek alapján az azerbajdzsáni Shah Deniz II. gázmező kitermelői konzorciuma nem a Nabucco csővezetéket választotta a földgáz Európába szállítására – nyilatkozta csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Azerbajdzsánban.
2013. június 27., 22:092013. június 27., 22:09
2013. június 27., 22:102013. június 27., 22:10
A kormányfő hangsúlyozta: a továbbiakban az azeri hatóságok egyéb tervezett projektjeire fognak koncentrálni, elsősorban az AGRI földgázvezetékre, valamint a Socar földgázvállalat lehetséges romániai beruházására. „Az azeri energetikai miniszter szeptember folyamán Bukarestbe érkezik, hogy a két projektről tárgyaljunk. Most jött el a megfelelő pillanat, hogy komolyabban is mérlegeljük ezeket a lehetőségeket\" – mutatott rá Ponta, miután Yaqub Eyyubov azerbajdzsáni miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. Az AGRI-projekt keretében Azerbajdzsánon, Grúzián, illetve a Fekete-tengeren keresztül szállítanának földgázt Romániába, ahonnan egyrészt a belső fogyasztás egy részét fedeznék, illetve más országokba is szállítanának az energiaforrásból. A beruházás értéke 1,2 és 4,5 milliárd euró közötti lenne a szállítási kapacitástól függően.
A Shah Deniz II. konzorciuma szerdán jelentette be, hogy a Nabucco helyett a Dél-Európán át vezető Transzadriai Csővezetéket (TAP) választja az olaszországi és görögországi magasabb gázárak miatt. A Nabucco jelenlegi résztvevői az osztrák OMV, a bolgár BEH, a magyar Mol, a török Botas és a román Transgaz. A gázvezetéket 1300 kilométer hosszúra tervezték, és az Anatólián áthaladó TANAP földgázvezetékhez csatlakozva a török–bolgár határtól indulva szállítana gázt Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül az osztrák Baumgartenben található gázelosztóba. Az OMV szerdai közleménye szerint lezárt ügynek tekinti a Nabucco projektjét, a konzorcium jövőjéről azonban egyelőre nem esett szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!