Mintegy megcáfolva az elmúlt pár nap során szárnyra kapott sajtóinformációkat, Victor Ponta kormányfő vasárnap délután Facebook-idővonalán Törökországból jelentette be: nem fújnak visszavonulót az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentése terén, sőt a tervezett 20 százalék helyett 19 százalékra csökkentik január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról.
2015. június 22., 17:222015. június 22., 17:22
Amint arról beszámoltunk, a bukaresti lapok már a múlt hét második fele óta arról cikkeznek, hogy az Európai Bizottságnak nem tetszik az áfacsökkentés, mivel a kormány nem jelölte meg, hogy miből pótolná az intézkedés nyomán kieső költségvetési bevételeket.
„Ma délután (vasárnap – szerk. megj.) meglátogattak kollégáim, Nicu Bănicioiu (egészségügyi miniszter) és Eugen Teodorovici (pénzügyi tárcavezető). Két fontos dologról tárgyaltunk, és ezekért küzdeni fogunk az elkövetkező napokban. Szerdán a PSD–UNPR–ALDE-koalíció képviselői a kormány által elfogadott formában támogatják az adótörvénykönyv elfogadását, egyetlen módosítás lesz: az áfa 19, és nem 20 százalékra csökkentése – így szimbolikusan lezárjuk a 2010-ben bekövetkezett katasztrófát” – fogalmazott bejegyzésében a miniszterelnök.
Hozzátette: tudomása szerint az ellenzéki liberálisok is megszavazzák az új adótörvénykönyvet, ha az áfa januártól 19 százalék lesz, és nem 20. „Megbeszéltük, és lehetséges, hogy az áfa még január elseje előtt csökkenjen” – szögezte ugyanakkor Ponta.
Kijelentését nagyvonalakban megerősítette hétfőn Gheorghe Ialomiţianu PNL-s képviselő is, mondván, az ellenzéki alakulat kész megszavazni a tervezett módosításokat, de csakis abban az esetben, ha a kormány bizonyítja azok fenntarthatóságát.
Ialomiţianu elmondása szerint az EB és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői azt kérték a pénzügyi és költségvetési bizottságtól májusi felülvizsgálati látogatásuk során, hogy ne szavazzák meg a kormány által bemutatott adótörvénykönyv-tervezetet, mivel a bevételekkel nem áll túl jól az ország, és a kormányfő állításai valótlanok.
A nemzetközi pénzintézetek képviselői arról tájékoztatták a képviselőket, hogy nem tarthatóak a Ponta-kormánnyal megállapított deficitcélok, a hiány elérheti a 3,5 százalékot, miközben 1,2 százalék áll a megállapodásban.
„A kormány mást mond. A kormány és a pénzügyminiszter felelősséggel tartozik. Olyan költségvetési számokat küldtek el hozzánk, amelyek szerint pénzügyi szempontból fenntartható az áfacsökkentés. A jelenlegi kormány felelőssége, hogy megmondja, valósak-e a számok, és amennyiben nem valósak, a kormányfő és a pénzügyminiszter büntetőjogi felelősséggel tartozik” – fejtette ki Ialomiţianu.
A honatya ugyanakkor arra is kitért, hogy az áfa 24 százalékról 20 százalékra történő csökkentése esetén a költségvetésre gyakorolt hatás 7,6 milliárd lej, ha pedig 19 százalékra csökkenne az adó szintje, akkor a hatás elérné a 9 milliárd lejt. Ehhez az összeghez adódna hozzá 2016-ra az a 4,5 milliárd lejes hatás, ami az élelmiszerek áfájának idén júniustól alkalmazott csökkentése eredményez.
A PNL két társelnöke, Vasile Blaga és Alina Gorghiu is megerősítette, hogy a PNL is megszavazza az adótörvény-tervezetet, ugyanis ők is 19 százalékos áfát javasoltak. Egyúttal azonban sajnálatukat fejezték ki, hogy Ponta úgy jelentette be ezt, hogy előtte nem szerezte meg a nemzetközi hitelezők támogatását.
Az adótörvénykönyvről a korábbi bejelentések értelmében szerdán szavaz a képviselőház plénuma – a döntés az alsóház kezében van, a szenátuson ugyanis már átmentek a jogszabálycsomag tervezett módosításai.
Mint ismeretes, jelenleg Romániában tartózkodik az Európai Bizottság szakértői küldöttsége, amely az IMF szervezésében kötött többoldalú, nemzetközi, elővigyázatossági típusú hitelszerződés keretében Bukarest által vállalt kötelezettségekről tárgyal. Ennek eredményétől függ, hogy július 15-én az IMF küldöttsége is ellátogat-e Bukarestbe a tárgyalások folytatása érdekében. Az IMF delegációjának két legutóbbi felülvizsgálati látogatása kudarccal végződött, miután a felek bizonyos feltételekben nem állapodtak meg.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!