2009. március 20., 10:072009. március 20., 10:07
A vállalatvezetők leginkább a költségek lefaragásával, a költségvetés megkurtításával, felvételi és beruházási stoppal vélik útját állni a romlásnak. A tanácsadó 300 vállalatvezetőt kérdezett meg Ausztriában, Magyarországon, Oroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Horvátországban február végén, március elején.
A legutóbbi, tavaly októberben készített felméréshez képest jelentősen romlott a gazdasági helyzet megítélése a vállalatvezetők körében: már 63 százalékuk számít további romlásra, 30 százalék szerint még nem teljesen világos a kép, és mindössze 5 százalék számít a helyzet javulására. A legoptimistábbak az osztrák és a lengyel vezetők, és a tanulmány szerint „keletebbre és délebbre haladva egyre rosszabb a hangulat”.
A leginkább a megrendelések csökkenésében érzik a válságot a cégek: az autóiparban és a kiskereskedelemben a megkérdezettek 29 százaléka, a szolgáltatásban tevékenykedők 28 százaléka, a távközlési cégek 26 százaléka érzékelte ezt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok