
Hosszú ideig használhatatlan lehet a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Szászváros közötti szakaszának 3-as jelzésű része, mivel a kivitelező, az olasz Salini Impregilo az állami tulajdonban lévő Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság beperelésére készül.
2016. május 09., 19:352016. május 09., 19:35
2016. május 09., 21:332016. május 09., 21:33
A vállalkozás egyrészt azt állítja: több ízben írásban is felhívták a társaság, illetve a Victor Ponta vezette kormány figyelmét arra, hogy óriási kockázatot vállalnak a szakasz idő előtti felavatásával, az illetékesek ennek ellenére úgy döntöttek, 2014 novemberében – az államelnöki választások előtt – megnyitják a sztrádát a forgalom előtt.
A Salini Impregilo ugyanakkor azt is közölte a Capital.ro gazdasági hírportállal, hogy az autópálya-kezelő társaság (CNADNR) még több mint 110 millió lejjel tartozik nekik, a perrel elsősorban ezt akarják behajtani. A közlekedésügyi minisztérium ugyan nemrég azt ígérte, hogy a Nagyszeben és Szászváros közötti, újjáépítés alatt álló 3-as szakaszon augusztus–szeptemberben újraindulhat a forgalom, a bírósági eljárás lezárásáig azonban nem valószínű, hogy véglegesítik a munkálatokat, a kivitelező ráadásul arra is készen áll, hogy nemzetközi szinten is bepanaszolja az államot. Amennyiben a CNADNR veszít, nemcsak a cég által kért adósságot, hanem kártérítést is fizetnie kell az olaszoknak.
A Salini Impregilo illetékesei a Capital.ro-nak mutattak rá arra, hogy az autópálya-kezelő társaságot, illetve a román államot azért perelnék be, mert szerintük törvénytelenül bontottak velük szerződést, miután kiderült, hogy az idő előtt megnyitott sztráda életveszélyes, ezért újra kell építeni. Mint kifejtették: az ügyben ki fogják kérni az Európai Unió álláspontját is, amely „a romániai infrastruktúra-fejlesztési projektek legfőbb finanszírozója”. A kivitelező emlékeztetett: „a CNADNR és a román kormány döntése volt, hogy az autópálya-szakaszt már 2014 őszén, a választási kampány során megnyissák, ezért pedig teljes felelősséget vállaltak”. Az olaszok szerint ezzel a kormány visszaélt hatáskörével.
Az útügyi hatóság egyébként 567,63 millió lejt fizetett ki a Salini Impregilónak, a kivitelező szerint pedig a többi 110,02 millió lejt előre nem tervezett, de szükséges munkálatokért kell leróniuk, amit a minőséget ellenőrző hatóság rendelt el. „Nem elég, hogy a CNADNR saját felelősségre nyitott meg egy szakaszt, de nem is hajlandó fizetni az idő előtti avatás miatt szükségessé vált utólagos munkálatokért” – fogalmaznak az olasz cég illetékesei közleményükben, amelyben azt is kilátásba helyezik, hogy többé nem jelentkeznek a romám állam által meghirdetett versenytárgyalásokra.
A vádakra reagálva a CNADNR a Capital.ro-val közölte, hogy miután a munkálatok befejezésére szólították fel a kivitelezőt, az útügyi hatóság ellenőrző bizottságot hozott létre, amely 2014 novemberében megvizsgálta a szakasz állapotát. A szakértők megállapították, hogy a szakasz 3-as jelzésű része alkalmas arra, hogy megnyissák a forgalom előtt. A társaság arra is kitért, hogy abban az esetben, amikor a megrendelő a határidő előtt át akarja venni a projektet, jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben pontosan szerepelnek az elvégzett munkálatok részletei, az ezekért vállalt felelősség pedig a megrendelőt terheli. „A dokumentumot a kivitelező is elfogadta és aláírta” – mutatott rá a CNADNR.
Az útügyi hatóság a Salini Impregilo által követelt adósság kapcsán leszögezte: a cég jogtalanul kéri a tetemes összeget, meglátásuk szerint ugyanis az utólagos munkálatokra azért volt szükség, mert az olasz vállalkozás nem végzett megfelelő munkát, és nem a határidő előtti átadás miatt. Mint a közleményben rámutattak: a kivitelezőnek így gyakorlatilag saját tévedéseit kellett orvosolnia, a jegyzőkönyv szerint pedig ezek miatt nem a megrendelőnek kell vállalnia a felelősséget.
Eközben a Salini Impregilo neve egy másik, meglehetősen kínos ügy kapcsán is felmerült, a Digi24 hírtelevízió ugyanis megszerzett egy elszámolási dokumentumot, amely szerint az állam olyan szolgáltatásokat fizetett ki a cégnek, amelyeknek semmi közük az infrastrukturális beruházásokhoz. A Salini Impregilo jelenleg egy másik olasz céggel a dél-erdélyi autópálya Lugos és Déva közötti szakaszának 2-es jelzésű részén is dolgozik, a hírtelevízióhoz került, az európai ügyekért felelős minisztérium tavalyi jelentésében szereplő elszámolás szerint pedig a kivitelezők 84,4 millió lejes előleget kértek, ami az 562 millió lejes projekt 15 százaléka.
Az előleg szükségességének igazolásához benyújtott számlákon fogfehérítő eljárás, masszázs és protokollebéd szerepel, sőt az olaszok egy 37–52 ezer euróért kínált Range Rover Evoque gépkocsi törlesztőrészleteire is pénzt kértek. A szaktárca jelentésében felhívta a CNADNR figyelmét arra, hogy kötelessége visszaszerezni a kifizetett előleget, emellett értesítenie kell a korrupcióellenes ügyészséget – kivéve abban az esetben, ha ezek az elszámolási tételek hiba folytán kerültek be a dokumentumba. Mindezzel sokat kockáztat az útügyi hatóság, elképzelhető ugyanis, hogy az Európai Bizottság visszavonja a beruházás viszsza nem térítendő támogatását, amennyiben az állam valóban ilyen szolgáltatásokért fizetett.
Nem először fordul elő, hogy egy autópálya kivitelezője a projekttel köszönő viszonyban sem álló szolgáltatásokra és termékekre kér pénzt: tíz évvel ezelőtt az akkor a teljes észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel biliárdasztalokat, színes televíziót és karórát tartalmazó számlákat nyújtott be a CNADNR-nek. Később azt nyilatkozták, hogy a tételeket véletlenül tüntették fel az elszámolásban, az útügynek pedig végül nem kellett ezekért fizetnie.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!