
2012. május 30., 08:062012. május 30., 08:06
Kelemen Szilárd, az egyesület elnöke elmondta, négy gimnáziumban és három szakiskolában összesen 418 végzős diák töltötte ki a kérdőívet, amelyben a gazdasági, pénzügyi ismereteket, a pénzügyi tervezést, a tudatos megtakarítást és befektetést, a kockázatkezelést és a pénzügyi problémamegoldó készséget vizsgálták. Céljuk az volt, hogy felmérjék, hol vannak hiányosságok, hogy az elkövetkezőkben olyan rendezvényeket, előadásokat szervezzenek, ahol ezeket pótolni tudják, szögezte le az egyesület elnöke. Kiderült, a fiatalok nagy vonalakban tisztában vannak a gazdasági kifejezésekkel, tudják mit jelent a hitel és a kamatláb, ám fogalomzavarokra is fény derült.
Karácsony Zsolt, a kutatás vezetője elmondta, a döntő többség, 80,8 százalék, megvásárolja a terméket, ami elnyerte a tetszését, és csak a maradék pénzzel tervez, viszont egy másik kérdésre 59,8 százalék azt mondta, hogy csak azt veszi meg, amire szüksége van. A tudatos befektetés és a megtakarítási készségek vizsgálatánál az derült ki, hogy a többség rövid időn belül meg szeretné kapni befektetése hozamát, és egy kisebb csoport, 10,1 százalék várna akár négy-öt évet is.
A többség, vagyis 48,8 százalék vállalkozást indítana, ha lenne egymillió eurója. A legtöbben kis kockázatot vállalnak egy kis többlethozamért, a diákok egyharmada pedig egyáltalán nem szeretné kockáztatni a pénzét. A megkérdezettek 84,4 százaléka megelégedne a szerény, de garantált nyereséggel. A pénzügyi problémamegoldó készség vizsgálatakor ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a fiatalok tisztában vannak a gazdasági helyzettel, valószínűleg a családjukban is sokszor szóba kerül a megtakarított pénz fontossága.
Karácsony Zsolt felhívta a figyelmet, hogy több ellentmondás van a kutatás eredményei és a fiatalok a gyakorlatban tapasztalt életvitele között, például tudják mennyire fontos a megtakarítás, mégis divat- és luxuscikkekre költik a zsebpénzüket.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.