2009. november 06., 09:522009. november 06., 09:52
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Székelyföld a megújuló energia felhasználásának terén is fejlődő térség legyen. Ezért a Hargita Megyei Tanács a költségvetés visszaosztásánál is figyelembe vette és külön támogatta a helyi önkormányzatok ilyen jellegű törekvéseit, és fejlesztési igazgatóságának számtalan pályázata is ezt a célt hivatott szolgálni” – hangsúlyozta az esemény nyitányában Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke.
Mészáros Csaba, az ESPRO INVEST Kft. szakembere arról értekezett, hogy a megyében a legnagyobb potenciál a kis vízi erőművek létesítésére mutatkozik. Mint hangsúlyozta, a Csíkmadarason és a Csíkszenttamáson létesítendő vízi erőművek által megtermelt energia mennyisége az értékesítést is lehetővé teszi majd.
Vallasek István, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora, aki egyben az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság csíkszeredai fiókszervezetének elnöke is, többek között a megyében kiaknázható megújuló energiaforrásokat ismertette, továbbá elmondta, hogy a jövő év folyamán a megyei önkormányzat, illetve a Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasággal közösen a zöldenergiával kapcsolatos központot fog létrehozni információs és oktatási célokra.
Cornel Ilinca, a Bukaresti Műszaki Egyetem Hidrotechnikai Tanszékének professzora Működő vízi erőművek, valamint a csíkmadarasi vízierőmű-projekt bemutatása című előadásában rámutatott, hogy Romániában rengeteg vízi erőművet építettek, de sajnos hatvan százalékuk működésképtelen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok