Nem csak pénzügyi kérdés, hogyan tudunk megtakarítani, hanem szokás- és magatartásbeli is
Fotó: 123RF
A Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz tehetséggondozó program újra elindította a Kwork Q&A című eseménysorozatát, amelynek idei, központi témája a diákok pénzgazdálkodása. Az eseménysorozat célja, hogy középiskolától kezdődően az egyetemi diploma megszerzéséig a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyi világban. Az első beszélgetés meghívottja, Tánczos Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a pénzügyi alapfogalmakba és megtakarítási stratégiákba nyújtott betekintést az érdeklődőknek.
2021. április 03., 12:132021. április 03., 12:13
2021. április 03., 12:192021. április 03., 12:19
Újra elindította Kwork Q&A nevű eseménysorozatát a Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz program, amelynek központi témája idén a diákok pénzgazdálkodása. Az eseménysorozat célja, hogy a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyek világában. A legutóbbi – Oszd be és uralkodj! Pénzgazdálkodás diákévek alatt című – online beszélgetést Tánczos Levente, a Sapientia EMTE oktatója tartotta.
A beszélgetés kezdetén az egyetemi oktató fontosnak tartotta olyan pénzügyi alapfogalmak tisztázását, mint a minimálbér, a nettó és a bruttó fizetés. Romániában is létezik – a legtöbb országhoz hasonlóan – a minimálbér intézménye, amelynek feladata meghatározni azt az alsó küszöböt, a garantált bérminimumot, amelyet a munkáltatónak biztosítania kell egy munkavállaló alkalmazásakor. Érdekes adaléknak számíthatott a fiataloknak az, hogy
A bruttó és a nettó fizetés kapcsán felvázolta az állam pénzügyi működését, illetve hogy, hogyan fejeződik ki a munkavállalók hozzájárulása az állami intézmények fenntartásához. Ismertette továbbá az Országos Statisztikai Hivatal által havonta közzétett átlagfizetések statisztikáját, amelyből kiderül, hogy az országban az átlagfizetés jóval magasabb, mint az említett minimálbér, és hogy az utóbbi években a számok folyamatos emelkedést mutatnak: míg 2016-ban 2600 lej volt az átlagfizetés, 2021-re elérte a bruttó 5400 lejt.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az átlagfizetésre vonatkozó adat megtévesztő lehet, hiszen a számok csak a fizetések mennyiségére vonatkoznak. A fizetések eloszlására a statisztika azonban már nem vonatkozik. Éppen ezért a szakemberek ún. mediánszámítást szoktak végezni, amely által az átlagfizetés közti különbségek is kifejezhetővé válnak.
„A statisztika torzíthat, ugyanis a nagy összegű fizetések miatt az átlag magasabb lesz, és nem a középarányt fogja jellemezni. A mediánérték viszont azt mutatja, mennyit keres az adatbázisban szereplő emberek fele: egyfajta arányszám, amely általában jóval kisebb, mint a statisztikában szereplő átlagérték” – fejtette ki az egyetemi oktató.
A fizetések egyébként iparáganként változnak, amelyek közt nagyon eltérő értékeket találunk.
Tánczos Levente: az egyetem olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet
Fotó: Csík.sapientia.ro
Arra a kérdésünkre, hogy van-e különbség a felsőoktatásban végzettek és a diplomával nem rendelkező alkalmazottak közt bérezés és a munkáltatás terén, illetve szükséges-e mindenképp a felsőoktatási végzettség, az oktató kimerítő választ adott: iparág- és munkatípusfüggő. Vannak iparágak, ahol egyértelműen kötelező. Az IT-iparban viszont megfigyelhető, hogy a vállalkozók már másod-, harmadévesen megkeresik az egyetemistákat és olyan fizetést ajánlanak, ami miatt lehet, hogy nem fejezik be tanulmányaikat és munkát vállalnak, mert a programozási nyelvet egyetemtől függetlenül is meg lehet tanulni.
Az egyetemek mellett szólva viszont úgy gondolja, hogy az egyetem a szakmai tudáson túl olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet. Emellett pedig a sikeresen letett vizsgák olyan önbizalmat adhatnak a diákoknak, amelyre építeni lehet a munkaerőpiacon is. A szakember véleménye szerint ez annál is inkább fontos, mivel
Nem csak az egyetemi diploma, hanem az egyetemi évek alatt szerzett készségek és tapasztalatok jelenthetnek előnyt. A fizetést illetően ugyanakkor látnunk kell, hogy nem szükséges mindenáron egyetemet végezni, rengeteg olyan szaktudást igénylő hiányszakma van, amelyet nem csak az egyetemi intézmény keretében lehet elsajátítani.
Fotó: Pinti Attila
A részvevő fiatalok arra is kíváncsiak voltak, hogyan gazdálkodhatnak a személyes költségvetésükkel. A pénzügyek tekintetében a szakember különbséget tett a jelenbeli énünk és a hosszú távú énünk közt. Nem csak pénzügyi kérdés, hogyan tudunk megtakarítani, hanem szokás- és magatartásbeli is. A nehézség abból adódik, hogy a jövőbeli énünk soha nincs jelen.
A megtakarítás a jövedelem és az elköltött pénz különbsége. Ennek fényében a megtakarítást úgy lehet növelni, hogy vagy több jövedelmet szerzünk, vagy kevesebbet költünk. Az egyik megoldás lehet a jövedelemnövelés részmunkaidős vagy távmunkával. Majd beszélt külön a költségcsökkentésről, ami igazából pszichológiai tehertétel is: úgy tűnik, nagyon nehéz jelentős megtakarítást elérni. Ennek ellenére kiemelten fontosnak tartja, ha a diákok rászoknának a 10 százalékos megtakarítási szabályra, de nem azzal a céllal, hogy minél több pénzt megspóroljanak, hanem hogy kialakítsák a megtakarítás szokását. Hangsúlyozta:
Módszereket is javasolt: minden héten annyit félretenni, ahányadik hét van. De ajánlja a fordított sorrendet is: nem hónap végén, hanem hónap elején „kifizetni magunkat”, azaz félretenni, mert hónap végére rendszerint nem marad pénzünk. Először félretesszük a jövedelmünkből, amit meg szeretnénk spórolni. Majd fontosnak tartotta megismételni, hogy ebben a korban nem a nagy megtakarítás a cél, hanem a szokás elsajátítása.
Diákként fontos a saját tudás fejlesztése, olyan készségek elsajátítása, olyan tevékenységek végzése, amelyek a későbbiekben hasznukra válnak. Ezért az egyik legfontosabb befektetés a saját magukba, a fejlődésükbe való befektetés – fejtette ki az oktató.
A szülőktől való pénzügyi függetlenedés elkerülhetetlen, ezért is fontos, hogy a fiatalok előre gondolkodjanak, készüljenek rá és ne meglepetésként érje őket. Az első lépés ebben a folyamatban a szakember véleménye szerint az lehet, ha a fiatalok felmérik, mire költik a rendelkezésükre álló pénzt: léteznek már alkalmazások, amelyekkel pontosan követhetőek ezek a kiadások. Ezáltal kialakul a kép arról a havi költségről, amelyet maguknak kell finanszírozniuk, ha már nem kapnak a szüleiktől támogatást. Ez a tudatosság pedig elengedhetetlen a fiatalok anyagi függetlenedésének folyamatában – összegezte Tánczos Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!