Nem csak pénzügyi kérdés, hogyan tudunk megtakarítani, hanem szokás- és magatartásbeli is
Fotó: 123RF
A Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz tehetséggondozó program újra elindította a Kwork Q&A című eseménysorozatát, amelynek idei, központi témája a diákok pénzgazdálkodása. Az eseménysorozat célja, hogy középiskolától kezdődően az egyetemi diploma megszerzéséig a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyi világban. Az első beszélgetés meghívottja, Tánczos Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a pénzügyi alapfogalmakba és megtakarítási stratégiákba nyújtott betekintést az érdeklődőknek.
2021. április 03., 12:132021. április 03., 12:13
2021. április 03., 12:192021. április 03., 12:19
Újra elindította Kwork Q&A nevű eseménysorozatát a Magyar Ifjúsági Központ és a K plusz program, amelynek központi témája idén a diákok pénzgazdálkodása. Az eseménysorozat célja, hogy a diákok és a fiatal felnőttek magabiztosan mozogjanak a pénzügyek világában. A legutóbbi – Oszd be és uralkodj! Pénzgazdálkodás diákévek alatt című – online beszélgetést Tánczos Levente, a Sapientia EMTE oktatója tartotta.
A beszélgetés kezdetén az egyetemi oktató fontosnak tartotta olyan pénzügyi alapfogalmak tisztázását, mint a minimálbér, a nettó és a bruttó fizetés. Romániában is létezik – a legtöbb országhoz hasonlóan – a minimálbér intézménye, amelynek feladata meghatározni azt az alsó küszöböt, a garantált bérminimumot, amelyet a munkáltatónak biztosítania kell egy munkavállaló alkalmazásakor. Érdekes adaléknak számíthatott a fiataloknak az, hogy
A bruttó és a nettó fizetés kapcsán felvázolta az állam pénzügyi működését, illetve hogy, hogyan fejeződik ki a munkavállalók hozzájárulása az állami intézmények fenntartásához. Ismertette továbbá az Országos Statisztikai Hivatal által havonta közzétett átlagfizetések statisztikáját, amelyből kiderül, hogy az országban az átlagfizetés jóval magasabb, mint az említett minimálbér, és hogy az utóbbi években a számok folyamatos emelkedést mutatnak: míg 2016-ban 2600 lej volt az átlagfizetés, 2021-re elérte a bruttó 5400 lejt.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az átlagfizetésre vonatkozó adat megtévesztő lehet, hiszen a számok csak a fizetések mennyiségére vonatkoznak. A fizetések eloszlására a statisztika azonban már nem vonatkozik. Éppen ezért a szakemberek ún. mediánszámítást szoktak végezni, amely által az átlagfizetés közti különbségek is kifejezhetővé válnak.
„A statisztika torzíthat, ugyanis a nagy összegű fizetések miatt az átlag magasabb lesz, és nem a középarányt fogja jellemezni. A mediánérték viszont azt mutatja, mennyit keres az adatbázisban szereplő emberek fele: egyfajta arányszám, amely általában jóval kisebb, mint a statisztikában szereplő átlagérték” – fejtette ki az egyetemi oktató.
A fizetések egyébként iparáganként változnak, amelyek közt nagyon eltérő értékeket találunk.
Tánczos Levente: az egyetem olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet
Fotó: Csík.sapientia.ro
Arra a kérdésünkre, hogy van-e különbség a felsőoktatásban végzettek és a diplomával nem rendelkező alkalmazottak közt bérezés és a munkáltatás terén, illetve szükséges-e mindenképp a felsőoktatási végzettség, az oktató kimerítő választ adott: iparág- és munkatípusfüggő. Vannak iparágak, ahol egyértelműen kötelező. Az IT-iparban viszont megfigyelhető, hogy a vállalkozók már másod-, harmadévesen megkeresik az egyetemistákat és olyan fizetést ajánlanak, ami miatt lehet, hogy nem fejezik be tanulmányaikat és munkát vállalnak, mert a programozási nyelvet egyetemtől függetlenül is meg lehet tanulni.
Az egyetemek mellett szólva viszont úgy gondolja, hogy az egyetem a szakmai tudáson túl olyan kapcsolatrendszer kialakulását teszi lehetővé, amelyet a későbbiekben kamatoztatni lehet. Emellett pedig a sikeresen letett vizsgák olyan önbizalmat adhatnak a diákoknak, amelyre építeni lehet a munkaerőpiacon is. A szakember véleménye szerint ez annál is inkább fontos, mivel
Nem csak az egyetemi diploma, hanem az egyetemi évek alatt szerzett készségek és tapasztalatok jelenthetnek előnyt. A fizetést illetően ugyanakkor látnunk kell, hogy nem szükséges mindenáron egyetemet végezni, rengeteg olyan szaktudást igénylő hiányszakma van, amelyet nem csak az egyetemi intézmény keretében lehet elsajátítani.
Fotó: Pinti Attila
A részvevő fiatalok arra is kíváncsiak voltak, hogyan gazdálkodhatnak a személyes költségvetésükkel. A pénzügyek tekintetében a szakember különbséget tett a jelenbeli énünk és a hosszú távú énünk közt. Nem csak pénzügyi kérdés, hogyan tudunk megtakarítani, hanem szokás- és magatartásbeli is. A nehézség abból adódik, hogy a jövőbeli énünk soha nincs jelen.
A megtakarítás a jövedelem és az elköltött pénz különbsége. Ennek fényében a megtakarítást úgy lehet növelni, hogy vagy több jövedelmet szerzünk, vagy kevesebbet költünk. Az egyik megoldás lehet a jövedelemnövelés részmunkaidős vagy távmunkával. Majd beszélt külön a költségcsökkentésről, ami igazából pszichológiai tehertétel is: úgy tűnik, nagyon nehéz jelentős megtakarítást elérni. Ennek ellenére kiemelten fontosnak tartja, ha a diákok rászoknának a 10 százalékos megtakarítási szabályra, de nem azzal a céllal, hogy minél több pénzt megspóroljanak, hanem hogy kialakítsák a megtakarítás szokását. Hangsúlyozta:
Módszereket is javasolt: minden héten annyit félretenni, ahányadik hét van. De ajánlja a fordított sorrendet is: nem hónap végén, hanem hónap elején „kifizetni magunkat”, azaz félretenni, mert hónap végére rendszerint nem marad pénzünk. Először félretesszük a jövedelmünkből, amit meg szeretnénk spórolni. Majd fontosnak tartotta megismételni, hogy ebben a korban nem a nagy megtakarítás a cél, hanem a szokás elsajátítása.
Diákként fontos a saját tudás fejlesztése, olyan készségek elsajátítása, olyan tevékenységek végzése, amelyek a későbbiekben hasznukra válnak. Ezért az egyik legfontosabb befektetés a saját magukba, a fejlődésükbe való befektetés – fejtette ki az oktató.
A szülőktől való pénzügyi függetlenedés elkerülhetetlen, ezért is fontos, hogy a fiatalok előre gondolkodjanak, készüljenek rá és ne meglepetésként érje őket. Az első lépés ebben a folyamatban a szakember véleménye szerint az lehet, ha a fiatalok felmérik, mire költik a rendelkezésükre álló pénzt: léteznek már alkalmazások, amelyekkel pontosan követhetőek ezek a kiadások. Ezáltal kialakul a kép arról a havi költségről, amelyet maguknak kell finanszírozniuk, ha már nem kapnak a szüleiktől támogatást. Ez a tudatosság pedig elengedhetetlen a fiatalok anyagi függetlenedésének folyamatában – összegezte Tánczos Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!