Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány
Fotó: Rab Zoltán
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat ismerhetik meg a pályázni vágyók a Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadványból. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján önkormányzati vezetők beszéltek többek között arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik a pályázás.
2021. május 11., 07:562021. május 11., 07:56
Tizennyolc állomásos körútra indította Vincze Loránt európai parlamenti képviselő azt a nyolcvanoldalas kiadványt, amelyben önkormányzatokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szeretné megismertetni a 2021–2027-es ciklusban elérhető uniós pályázati lehetőségeket. A Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiskönyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be vasárnap délután.
Az eszköz főként az állami beruházások és reformok gyorsítását célozza meg. Meggyőződésem, hogy ezeket az esélyeket maradéktalanul ki kell használni, az előző időszakok hibáiból tanulni kell, nem szabad ismét eurómilliárdokat veszni hagyni” – hívta fel a figyelmet a kötet ötletgazdája és felelős kiadója. Vincze Loránt kijelentésével főként az állami szervekre célzott, mint olyanokra, amelyek a túlbonyolított bürokratikus eljárások, az érdektelenség vagy éppen az egyéni érdekek miatt az elmúlt időszakban számos lehetőséget, és ezzel együtt tetemes pénzösszegek lehívását elszalasztották.
A lehetőségek hatékony kihasználásával javulhat a szociális ellátás, fejlődhet az egészségügy, védelmet kaphat a kulturális hagyaték, fellendülhet az idegenforgalom, tisztább lehet a környezet, új lehetőséget kaphatnak a vállalkozások – sorolta.
Nem is annyira a kötelezettségek betartása okozza a legnagyobb fejfájást a romániai hatóságok számára, mint inkább a pályázatok lebonyolítása, kevés a pályázatíró és a felügyelő, hisz a jó szakemberek mind külföldön vagy hazai magáncégeknél dolgoznak – derült ki Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének hozzászólásából. A néhány hónappal ezelőtt megválasztott elöljáró konkrét számadattal szolgált: az általa vezetett városháza jelenleg húsz nagyobb pályázatot „futtat”, és erre mindössze három munkatársa van. Szerinte ezen csak törvénymódosítással lehetne segíteni: egyrészt motiváló juttatásban kellene részesíteni a pályázatokon dolgozó közalkalmazottakat, másrészt lehetővé kellene tenni konzultáns cégek bevonását. Felvetésünkre, hogy külső cégeket eddig is be lehetett vonni a pályázatírásba, Soós elmondta, hogy nem is az anyagok előkészítésével, vagy a szaktanácsadással van gond.
A polgármester szerint szintén nem kedvez bizonyos polgármesterek hozzáállása, egyesek ugyanis célként és nem eszközként tekintenek a lehívható pénzekre, számos város- vagy községgazdának csak az a fontos, hogy épüljön meg a pályázatba foglalt ingatlan, de azzal már kevésbé érdekli, hogy azt ki, hogyan és milyen hatékonysággal fogja működtetni. „Sokan nem látják be, hogy a legrosszabb működtető maga az önkormányzat” – hívta fel a figyelmet Vásárhely polgármestere.
„Éppen ezért rendkívül fontos, hogy alaposan gondoljuk át a dolgokat, és jól tervezzünk” – húzta alá megszólalásában Péter Ferenc. A Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hosszú éveken keresztül Szováta polgármestereként tevékenykedett, úgy véli,
„A 2021-es év a tervezés éve kell hogy legyen mindannyiunk számára, mert a most letett jó tervek megvalósítására nagyon nagy az esély” – fogalmazott Péter Ferenc. Szerinte erre manapság minden körülmény adott, már nem fordulhat elő az, amit polgármestersége legelején megtapasztalt, amikor csomagtartónyi aktával autózott Bukarestbe, és hónapokig szurkolt, hogy az általa igazgatott fürdőváros pályázata legyen az egyik a nagyon kevés nyertes pályázatok között. „A Regionális Operatív Programot sikerült decentralizálni, így már nem kell minden egyes euróért a fővárosba utazni” – jegyezte meg a tanácselnök.
Magyarul a magyar nyelvet
Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és Románia kormánya által közölt, nyilvánosan is elérhető információk alapján készült Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadvány az európai uniós források ismertetése mellett oktató jellegű szerepet is próbál betölteni – főleg azon magyar polgármesterek és közéleti vezetők számára, akik a szakkifejezéseket eddig román nyelven használták. Az újságíróból lett politikus, Vincze Loránt reméli, hogy az általa kiötlött munka eligazító lesz mindazok számára, akik uniós pályázatokban és az anyanyelv használatában gondolkodnak. Hogy erre nagy szükség van, a brüsszeli politikus után felszólalók helyenként használt felemás nyelvezete is bizonyította. Ha az érdekeltek beleolvasnak a kiskönyv magyar–román pályázati névmutatójába, ezentúl kkv-t, azaz kis- és közepes vállalkozókat fognak mondani a gyakran használt „imémék” helyett, regionális operatív programokat a „POR” helyett, és a községi elöljárók kedvenc pénzforrása, a „pénédéléré” is országos vidékfejlesztési programmá avanzsál.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
szóljon hozzá!