
Rástartolhatnak. Vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak lehet hasznos a frissen bemutatott kiadvány
Fotó: Rab Zoltán
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat ismerhetik meg a pályázni vágyók a Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadványból. A kötet marosvásárhelyi bemutatóján önkormányzati vezetők beszéltek többek között arról is, hogy milyen nehézségekbe ütközik a pályázás.
2021. május 11., 07:562021. május 11., 07:56
Tizennyolc állomásos körútra indította Vincze Loránt európai parlamenti képviselő azt a nyolcvanoldalas kiadványt, amelyben önkormányzatokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel szeretné megismertetni a 2021–2027-es ciklusban elérhető uniós pályázati lehetőségeket. A Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiskönyvet elsőként Marosvásárhelyen mutatták be vasárnap délután.
Az eszköz főként az állami beruházások és reformok gyorsítását célozza meg. Meggyőződésem, hogy ezeket az esélyeket maradéktalanul ki kell használni, az előző időszakok hibáiból tanulni kell, nem szabad ismét eurómilliárdokat veszni hagyni” – hívta fel a figyelmet a kötet ötletgazdája és felelős kiadója. Vincze Loránt kijelentésével főként az állami szervekre célzott, mint olyanokra, amelyek a túlbonyolított bürokratikus eljárások, az érdektelenség vagy éppen az egyéni érdekek miatt az elmúlt időszakban számos lehetőséget, és ezzel együtt tetemes pénzösszegek lehívását elszalasztották.
A lehetőségek hatékony kihasználásával javulhat a szociális ellátás, fejlődhet az egészségügy, védelmet kaphat a kulturális hagyaték, fellendülhet az idegenforgalom, tisztább lehet a környezet, új lehetőséget kaphatnak a vállalkozások – sorolta.
Nem is annyira a kötelezettségek betartása okozza a legnagyobb fejfájást a romániai hatóságok számára, mint inkább a pályázatok lebonyolítása, kevés a pályázatíró és a felügyelő, hisz a jó szakemberek mind külföldön vagy hazai magáncégeknél dolgoznak – derült ki Soós Zoltánnak, Marosvásárhely polgármesterének hozzászólásából. A néhány hónappal ezelőtt megválasztott elöljáró konkrét számadattal szolgált: az általa vezetett városháza jelenleg húsz nagyobb pályázatot „futtat”, és erre mindössze három munkatársa van. Szerinte ezen csak törvénymódosítással lehetne segíteni: egyrészt motiváló juttatásban kellene részesíteni a pályázatokon dolgozó közalkalmazottakat, másrészt lehetővé kellene tenni konzultáns cégek bevonását. Felvetésünkre, hogy külső cégeket eddig is be lehetett vonni a pályázatírásba, Soós elmondta, hogy nem is az anyagok előkészítésével, vagy a szaktanácsadással van gond.
A polgármester szerint szintén nem kedvez bizonyos polgármesterek hozzáállása, egyesek ugyanis célként és nem eszközként tekintenek a lehívható pénzekre, számos város- vagy községgazdának csak az a fontos, hogy épüljön meg a pályázatba foglalt ingatlan, de azzal már kevésbé érdekli, hogy azt ki, hogyan és milyen hatékonysággal fogja működtetni. „Sokan nem látják be, hogy a legrosszabb működtető maga az önkormányzat” – hívta fel a figyelmet Vásárhely polgármestere.
„Éppen ezért rendkívül fontos, hogy alaposan gondoljuk át a dolgokat, és jól tervezzünk” – húzta alá megszólalásában Péter Ferenc. A Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hosszú éveken keresztül Szováta polgármestereként tevékenykedett, úgy véli,
„A 2021-es év a tervezés éve kell hogy legyen mindannyiunk számára, mert a most letett jó tervek megvalósítására nagyon nagy az esély” – fogalmazott Péter Ferenc. Szerinte erre manapság minden körülmény adott, már nem fordulhat elő az, amit polgármestersége legelején megtapasztalt, amikor csomagtartónyi aktával autózott Bukarestbe, és hónapokig szurkolt, hogy az általa igazgatott fürdőváros pályázata legyen az egyik a nagyon kevés nyertes pályázatok között. „A Regionális Operatív Programot sikerült decentralizálni, így már nem kell minden egyes euróért a fővárosba utazni” – jegyezte meg a tanácselnök.
Magyarul a magyar nyelvet
Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és Románia kormánya által közölt, nyilvánosan is elérhető információk alapján készült Startoljunk rá! EU-s pályázatok erdélyieknek című kiadvány az európai uniós források ismertetése mellett oktató jellegű szerepet is próbál betölteni – főleg azon magyar polgármesterek és közéleti vezetők számára, akik a szakkifejezéseket eddig román nyelven használták. Az újságíróból lett politikus, Vincze Loránt reméli, hogy az általa kiötlött munka eligazító lesz mindazok számára, akik uniós pályázatokban és az anyanyelv használatában gondolkodnak. Hogy erre nagy szükség van, a brüsszeli politikus után felszólalók helyenként használt felemás nyelvezete is bizonyította. Ha az érdekeltek beleolvasnak a kiskönyv magyar–román pályázati névmutatójába, ezentúl kkv-t, azaz kis- és közepes vállalkozókat fognak mondani a gyakran használt „imémék” helyett, regionális operatív programokat a „POR” helyett, és a községi elöljárók kedvenc pénzforrása, a „pénédéléré” is országos vidékfejlesztési programmá avanzsál.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!