Drágulás jöhet. A cukros üdítőkre is adót vet ki a kormány
A kapkodásból is kitűnik, hogy nagy baj van, fokozatosan mélyül az államháztartás hiánya, és most ezt próbálják minden eszközzel csökkenteni – fogalmazta meg sommásan Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, amikor a kormány által tervezett adópolitikai intézkedésekről és a központi apparátus átszervezéséről kérdeztük.
Új adóval, idő előtti jövedékiadó-emeléssel, kormányzati leépítésekkel próbál minél több pénzt begyűjteni az államkasszába a szociálliberális kormány – a kiszivárgott információk szerint az új intézkedések már szeptembertől hatályba lépnek. Sajtóértesülések szerint a vonatkozó jogszabályjavaslat jövő hét elején kerül a kabinet elé megvitatásra.
A kiszivárgott információk szerint
A javaslattal az egészségügyi minisztérium rukkolt elő, és a pénzügyminisztérium alkalmazta.
A 100 milliliterben 5 és 8 gramm közötti cukortartalmú üdítők adója literenként 0,8 lej lenne, amennyiben pedig ez az érték meghaladja a 8 grammot, úgy literenként 1 lej lesz az adó. Az illetéket a gyártóknak, valamint az importőröknek kell kifizetniük, és minden valószínűség szerint a boltokban gyakorolt árakon is éreztetni fogja hatását. Amennyiben szeptembertől bevezetik, számítások szerint már idén
Az Európai Unióban hasonló adó van Nagy-Britanniában, Dániában, Finnországban és Írországban is. Hivatalos becslések szerint egy romániai állampolgár évente mintegy 80 liter magas cukortartalmú üdítőitalt fogyaszt.
Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a Dăncilă-kormány már szeptember elejétől emelni készül a dohányipari termékek jövedéki adóját, a jelenlegi 483,74/1000 szál helyett 503,97/1000 szál lenne az adó alig egy hónap múlva. A dohányiparban tevékenykedőknek azonban nagyon nem tetszik a lépés, a JTI Románia a hírek megjelenése után csütörtökön levélben fordult a pénzügyminisztériumhoz, kérve a kormányt, hogy tartsa be a cigaretták jövedéki adójára vonatkozó európai szabályozást.
„Várható volt a jövedéki adó emelése, ám csak 2020 januárjától, nem szeptembertől, vagyis kevesebb, mint egy hónap múlva. Ha januártól emelték volna a jövedéki adót, a gyártó cégeknek lett volna idejük ehhez idomítani az üzleti terveiket, a költségvetésbe pedig mintegy 70 millió lej folyna be pluszban. Nem vitatjuk a kormány adóemelési jogát, és betartjuk a törvényeket, de egyensúlyt és kiszámíthatóságot kérünk. Sajnos, mint annyiszor, a kormánynak rövid távon pénzre van szüksége, és a dohányipar az ügyeletes megbüntetett. Megint rövidtávú, térden megírt politizálás folyik. Ez a hegy alatt abrakolás súlyos károkat okoz a gazdasági szférának, mivel borulnak az üzleti tervek” – nyilatkozta Gilda Lazăr, a JTI Románia kommunikációs igazgatója.
Az adópolitikai módosításoktól remélt extra bevételeken kívül a kormány spórolni is akar, ennek jegyében lefaragni készül az állami apparátust: felére csökkenti az államtitkárok számát, és 50 százalékkal lesz kevesebb a rendszerben maradó államtitkárok kabinetje – nyilatkozták hivatalos források. Elmondásuk szerint az átszervezés nem vonatkozik majd azokra az intézményekre, amelyekben egyetlen államtitkár van, ahol pedig több államtitkár van, ott
A kormány ugyanakkor szabályozni készül a központi állami apparátus posztjainak számát is. Jelenleg a köztisztviselői vezetői tisztségek az alkalmazottak számának 12 százalékát tehetik ki. Ezt tervezik kiterjeszteni a központi közigazgatásra, leszámítva néhány olyan területet, mint az oktatás, az egészségügy vagy a rendőrség. Az intézkedés olyan egységekre vonatkozik majd, amelyekben a főnökök alárendeltségében kevés alkalmazott van.
Egy másik tervezett intézkedés eközben eltörölné a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot. Kiderült, vannak olyan intézmények, ahol azért járt ez a pótlék, mert szennyezett a bukaresti levegő. Az intézkedés nem vonatkozik az orvosokra, tanárokra, rendőrökre, bírákra és ügyészekre, de a kormányzati illetékesek szerint nekik is ezentúl egy fix összeg jár majd, nem a jelenlegi 15 százalék. Az intézkedésről az elkövetkező időszakban egyeztetnek az alkalmazottak képviselőivel. Ezen túlmenően adót vetnek ki a speciális nyugdíjakra is.
„Nem az ésszerűség, hanem a kényszerítő körülmények hatására lépi meg a kormány a különben szükségszerű intézkedéseket” – véli Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az értesülések kapcsán a Krónikának úgy nyilatkozott: a kapkodásból látszik, hogy nagy baj van, egyre mélyül az államháztartás hiánya, és most ezt próbálják minden eszközzel csökkenteni.
– hangsúlyozta a gazdasági szakértő.
Meglátása szerint elsősorban a központi szintű államapparátus csökkentése indokolt, hiszen eddig is nyilvánvaló volt, hogy az túlméretezett, rengeteg pénzt emészt fel. „Eddig is látták, hogy túl sok a közalkalmazott, ám ez nem érdekelt senkit, amíg volt honnan finanszírozni, most döntenek, amikor nincs honnan fizetni” – fogalmazott Édler, aki szerint az átszervezésre már rég sort kellett volna keríteni, hiszen nincs az rendben, hogy a romániai alkalmazottak közel egyharmada a közszférában dolgozik. „Az országban hozzávetőleg négymillió alkalmazott dolgozik, és közülük 1,2 millió a közszférában. Rájuk is szükség van, de nem ilyen mértékben, hiszen ezek az intézmények nem termelnek, csak koordinálnak, viszik a pénzt” – részletezte a vállalkozói képviselet elnöke.
Rámutatott: a híresztelések szerint a kormány nagyszabású ellenőrző akciókat tervez, hogy az így behajtott pénzzel is csökkentse az államháztartás hiányát. „Ez fájdalmas. Újra a vállalkozókon próbálják elverni a port, vagy annak egy részét. Vélt vagy valós okokra hivatkozva bírságolják őket, és tőlük hajtanak be pénzt” – fogalmazott a kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!