Drágulás jöhet. A cukros üdítőkre is adót vet ki a kormány
A kapkodásból is kitűnik, hogy nagy baj van, fokozatosan mélyül az államháztartás hiánya, és most ezt próbálják minden eszközzel csökkenteni – fogalmazta meg sommásan Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, amikor a kormány által tervezett adópolitikai intézkedésekről és a központi apparátus átszervezéséről kérdeztük.
Új adóval, idő előtti jövedékiadó-emeléssel, kormányzati leépítésekkel próbál minél több pénzt begyűjteni az államkasszába a szociálliberális kormány – a kiszivárgott információk szerint az új intézkedések már szeptembertől hatályba lépnek. Sajtóértesülések szerint a vonatkozó jogszabályjavaslat jövő hét elején kerül a kabinet elé megvitatásra.
A kiszivárgott információk szerint
A javaslattal az egészségügyi minisztérium rukkolt elő, és a pénzügyminisztérium alkalmazta.
A 100 milliliterben 5 és 8 gramm közötti cukortartalmú üdítők adója literenként 0,8 lej lenne, amennyiben pedig ez az érték meghaladja a 8 grammot, úgy literenként 1 lej lesz az adó. Az illetéket a gyártóknak, valamint az importőröknek kell kifizetniük, és minden valószínűség szerint a boltokban gyakorolt árakon is éreztetni fogja hatását. Amennyiben szeptembertől bevezetik, számítások szerint már idén
Az Európai Unióban hasonló adó van Nagy-Britanniában, Dániában, Finnországban és Írországban is. Hivatalos becslések szerint egy romániai állampolgár évente mintegy 80 liter magas cukortartalmú üdítőitalt fogyaszt.
Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a Dăncilă-kormány már szeptember elejétől emelni készül a dohányipari termékek jövedéki adóját, a jelenlegi 483,74/1000 szál helyett 503,97/1000 szál lenne az adó alig egy hónap múlva. A dohányiparban tevékenykedőknek azonban nagyon nem tetszik a lépés, a JTI Románia a hírek megjelenése után csütörtökön levélben fordult a pénzügyminisztériumhoz, kérve a kormányt, hogy tartsa be a cigaretták jövedéki adójára vonatkozó európai szabályozást.
„Várható volt a jövedéki adó emelése, ám csak 2020 januárjától, nem szeptembertől, vagyis kevesebb, mint egy hónap múlva. Ha januártól emelték volna a jövedéki adót, a gyártó cégeknek lett volna idejük ehhez idomítani az üzleti terveiket, a költségvetésbe pedig mintegy 70 millió lej folyna be pluszban. Nem vitatjuk a kormány adóemelési jogát, és betartjuk a törvényeket, de egyensúlyt és kiszámíthatóságot kérünk. Sajnos, mint annyiszor, a kormánynak rövid távon pénzre van szüksége, és a dohányipar az ügyeletes megbüntetett. Megint rövidtávú, térden megírt politizálás folyik. Ez a hegy alatt abrakolás súlyos károkat okoz a gazdasági szférának, mivel borulnak az üzleti tervek” – nyilatkozta Gilda Lazăr, a JTI Románia kommunikációs igazgatója.
Az adópolitikai módosításoktól remélt extra bevételeken kívül a kormány spórolni is akar, ennek jegyében lefaragni készül az állami apparátust: felére csökkenti az államtitkárok számát, és 50 százalékkal lesz kevesebb a rendszerben maradó államtitkárok kabinetje – nyilatkozták hivatalos források. Elmondásuk szerint az átszervezés nem vonatkozik majd azokra az intézményekre, amelyekben egyetlen államtitkár van, ahol pedig több államtitkár van, ott
A kormány ugyanakkor szabályozni készül a központi állami apparátus posztjainak számát is. Jelenleg a köztisztviselői vezetői tisztségek az alkalmazottak számának 12 százalékát tehetik ki. Ezt tervezik kiterjeszteni a központi közigazgatásra, leszámítva néhány olyan területet, mint az oktatás, az egészségügy vagy a rendőrség. Az intézkedés olyan egységekre vonatkozik majd, amelyekben a főnökök alárendeltségében kevés alkalmazott van.
Egy másik tervezett intézkedés eközben eltörölné a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot. Kiderült, vannak olyan intézmények, ahol azért járt ez a pótlék, mert szennyezett a bukaresti levegő. Az intézkedés nem vonatkozik az orvosokra, tanárokra, rendőrökre, bírákra és ügyészekre, de a kormányzati illetékesek szerint nekik is ezentúl egy fix összeg jár majd, nem a jelenlegi 15 százalék. Az intézkedésről az elkövetkező időszakban egyeztetnek az alkalmazottak képviselőivel. Ezen túlmenően adót vetnek ki a speciális nyugdíjakra is.
„Nem az ésszerűség, hanem a kényszerítő körülmények hatására lépi meg a kormány a különben szükségszerű intézkedéseket” – véli Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az értesülések kapcsán a Krónikának úgy nyilatkozott: a kapkodásból látszik, hogy nagy baj van, egyre mélyül az államháztartás hiánya, és most ezt próbálják minden eszközzel csökkenteni.
– hangsúlyozta a gazdasági szakértő.
Meglátása szerint elsősorban a központi szintű államapparátus csökkentése indokolt, hiszen eddig is nyilvánvaló volt, hogy az túlméretezett, rengeteg pénzt emészt fel. „Eddig is látták, hogy túl sok a közalkalmazott, ám ez nem érdekelt senkit, amíg volt honnan finanszírozni, most döntenek, amikor nincs honnan fizetni” – fogalmazott Édler, aki szerint az átszervezésre már rég sort kellett volna keríteni, hiszen nincs az rendben, hogy a romániai alkalmazottak közel egyharmada a közszférában dolgozik. „Az országban hozzávetőleg négymillió alkalmazott dolgozik, és közülük 1,2 millió a közszférában. Rájuk is szükség van, de nem ilyen mértékben, hiszen ezek az intézmények nem termelnek, csak koordinálnak, viszik a pénzt” – részletezte a vállalkozói képviselet elnöke.
Rámutatott: a híresztelések szerint a kormány nagyszabású ellenőrző akciókat tervez, hogy az így behajtott pénzzel is csökkentse az államháztartás hiányát. „Ez fájdalmas. Újra a vállalkozókon próbálják elverni a port, vagy annak egy részét. Vélt vagy valós okokra hivatkozva bírságolják őket, és tőlük hajtanak be pénzt” – fogalmazott a kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!