2010. június 30., 10:472010. június 30., 10:47
Bár emberéletet Parajdon nem követelt, az eddig alkalmazott robbantásos technológia kezd elavulttá válni. Háromszáz méter mélyen nemcsak kevésbé biztonságos, mint a marógépes fúrás, de lényegesebben nagyobb személyzetet és több kiadást igényel. „Az idei és jövő évi nyugdíjazások miatt természetes leépítés indul be. Összesen 32 szakemberünktől válunk meg, akik helyébe nem tartom érdemesnek, hogy másokat alkalmazzunk. Sokkal hatékonyabb, ha új technológiára térünk át” – vázolta elképzeléseit a Krónikának Seprődi Zoltán. Mint mondta, a községből és környékéről a távozók helyébe lenne kit alkalmazni, de ezzel még nem oldódna meg a folytonosság. Ugyanis a világszinten leépülő bányaiparban egyre nehezebb a régi, évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket pótolni. Parajdon többek között lőmesterre, felvonógépészre, réselőre és nehézgépészre lenne szükség. „Ezek nem mind olyan szakterületek, ahová egy-egy embert mi is ki tudunk képezni. Manapság máshonnan sincs honnan hozni” – magyarázza a bányamérnök.
Az alternatívát a Németországban gyártott, közel 1,5 millió euróba kerülő marógép jelentené. Egy hasonló, használt gépet az Egyesült Államokból egymillió euróért lehetne importálni. „Nagy összegnek tűnik, de alig három év alatt, akár a megspórolt fizetésekből is visszahozza az árát. Ráadásul addig is termel, amíg lejut a mélybe” – részletezte Seprődi. A 300 méteres tárna eléréséhez közel egy évre lenne szükség. Kérdésünkre, hogy amennyiben egy marógép egy évig marja magának az utat a mélyig, miként jut le az aknán egy bármilyen más, szintén nagydarab erőgép, az igazgató elárulta: szétvágva, majd odalent összehegesztve. „Ez lenne a másik előny: miután a marógép megnagyobbítja az aknát, nem kellene szétvágnunk egyetlen munkaeszközt sem” – állítja a bánya vezetője, aki szerint a beruházások befagyasztása ellenére, egy józan mérlegelés után kerülne pénz a gép megvásárlására. Annál is inkább, mivel a parajdi bányavezetőség egy olyan hitelkonstrukcióban gondolkodik, amely nem nyirbálná az év végi nyereséget. Ugyanakkor azt is fontos érvnek tartja, hogy a válság szele nem érintette a parajdi sókitermelést; a vállalat sokkal inkább a téli időjárás szeszélyeitől függ. Mivel az elmúlt tél nemcsak Romániában, de Európa-szerte is rendkívül csapadékgazdag volt, az itt kitermelt ipari sónak igencsak nagy volt a keletje. Ugyanakkor a bánya kezelési részlegét csaknem 460 ezer vendég látogatta, 30 ezerrel több, mint 2008-ban. A cég már 2009-et közel 400 ezer eurónak megfelelő nyereséggel zárta, és minden jel arra utal, hogy az idei év első hónapjaiban megvalósított eladásoknak köszönhetően 2010 is jó esztendőnek bizonyul.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.