Tizenegy új autópályát nyitnának meg Romániában 2036-ig – legalábbis ezt ígérik a kormány által szerdán elfogadott infrastrukturális stratégiában (Master plan), amely a következő években megvalósítandó közúti, vasúti, légi és hajózási beruházásokat tartalmazza.
2016. szeptember 14., 18:072016. szeptember 14., 18:07
2016. szeptember 15., 11:212016. szeptember 15., 11:21
A dokumentum főként azért fontos, mert enélkül Románia nem pályázhatna európai uniós finanszírozásra a tervezett projektek gyakorlatba ültetéséhez. A stratégia szerint leghamarabb – már jövő évben, illetve 2018-ban – az észak-erdélyi autópálya két szakaszát építik meg, így két év múlva elvileg már közlekedni lehet a Bors–Berettyószéplak–Magyarnádas-útvonalon. Az összesen 168 kilométeres sztráda kivitelezése papíron 1,3 milliárd euróba kerül, bizonyos részek esetében viszont a versenytárgyalást csak 2016 végén zárják le, így a végső összeg még változhat.
A stratégia szerint prioritásként tekintenek a Nagyszeben és Piteşti közötti autópályára is, a 116 kilométeres szakasz 2022-re készülne el. Ugyancsak hat év múlva építhetik meg a sokat vitatott, 58 kilométer hosszú Brassó–Comarnic-szakasz, amelynek becsült értéke 997 millió euró. Az országos tervben a Nagyszeben–Brassó-autópálya is szerepel, amelyet 2020-ban nyitnának meg a forgalom előtt – a 120 kilométeres szakasz 816 millió euróba kerül. Még idén neki kellene látniuk a Marosvásárhely és a moldvai Târgu Neamţ közötti sztráda építésének, a 183 kilométeres szakaszon viszont csak 2026-ban lehet majd közlekedni, amennyiben a tervek megvalósulnak.
Cătălin Homor, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) elnöke még augusztusban úgy nyilatkozott: két év múlva Románia autópálya-hálózata 1000 kilométerre bővül – jelenleg mintegy 700 kilométeren lehet sztrádán közlekedni. A tervek szerint még idén megnyitnának közel 66 kilométert a Szászsebes és Torda, valamint a Lugos és Déva közötti szakaszon, elképzelhető viszont, hogy ez is csak papíron valósul meg, hiszen az év során folyamatosan csökkent azon kilométerek száma, amelyek megépítésére a CNADNR, illetve a közlekedésügyi minisztérium ígéretet tett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!