2010. június 10., 10:502010. június 10., 10:50
A szakember elmondta: azért tartják úgy, hogy hiányzott a szakszerűség az eddigi pályázati ismertetésekből, mivel az állami intézmények, amelyek a különböző uniós vagy hazai támogató programokat kezelték, csak a saját területükről beszéltek a kis- és közepes vállalkozásoknak. Nagy-Imecs példaként említette, hogy ha a távközlési minisztérium felel az ágazatot támogató uniós támogatásokért, akkor csak ezt a konkrét programot mutatja be a vállalkozóknak, és nem beszél az Európai Unió támogatásainak általános érvényű célkitűzéseiről, követelményeiről, nem magyarázza el, hogy az EU milyen belső logika mentén képzeli el Románia felzárkóztatását.
Hozzáfűzte, bármilyen pályázat esetében azonosítani kell a cég gondjait, de ezen túlmenően meg kell feleltetni az ország általános problémáinak, és végül pedig a pályázóknak meg kell találniuk azt az uniós célkitűzést, amely egybecseng a cég fejlesztési terveivel. A pályázati szakértő a tárgyilagosságot is hiányolja az állam intézményeiből, szerinte ugyanis ezek hajlamosak csak és kizárólag az általuk lebonyolított kiírásokkal foglalkozni, állítják, hogy ők bírálják el a leggyorsabban a leadott pályázatokat, ami – mint Nagy-Imecs hangsúlyozta – külső szemmel nem mindig felel meg a valóságnak.
Kérdésünkre a szakértő leszögezte, a vissza nem térítendő támogatás a legelőnyösebb tőkeforrás a befektetők számára válság idején is.
Úgy vélte, a válságnak tudható be, hogy tavalyhoz képest idén ugrásszerűen megnőtt a leadott pályázatok száma. A cégek rájöttek, hogy korábban tervezett beruházásaikat már nem tudják önerőből finanszírozni, ezért most lényegesen nagyobb a verseny az uniós támogatásokért. A gazdasági versenyképesség szempontjából két teljesen egyenértékű pályázat között igenis dönthet, hogy ki az, akinek a pályázatában hangsúlyosabban jelennek meg az esélyegyenlőség vagy a fenntartható fejlődés uniós irányelvei” – részletezte Nagy-Imecs Péter.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi Iparkamara és a Goodwill Consulting tanácsadó cég országos tájékoztató körútja június 14-én Kolozsváron indul, 15-én Marosvásárhelyen folytatják, majd 16-án Szatmárnémetit, míg 21-én a nagyváradi vállalkozókat keresik fel. Ezt követően június 22-én Székelyudvarhelyre, 23-án pedig Nagyszebenbe érkeznek. A konferenciasorozat a Drobeta Turnu Severen-i és craiovai kitérő után Bukarestben ér véget. A szervezők tervei szerint mintegy ötszáz kis- és közepes vállalkozónak nyújtanak ingyenes tájékoztatást, a kolozsvári konferenciára már ötven vállalkozó jelezte részvételi szándékát.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.