2010. június 10., 10:502010. június 10., 10:50
A szakember elmondta: azért tartják úgy, hogy hiányzott a szakszerűség az eddigi pályázati ismertetésekből, mivel az állami intézmények, amelyek a különböző uniós vagy hazai támogató programokat kezelték, csak a saját területükről beszéltek a kis- és közepes vállalkozásoknak. Nagy-Imecs példaként említette, hogy ha a távközlési minisztérium felel az ágazatot támogató uniós támogatásokért, akkor csak ezt a konkrét programot mutatja be a vállalkozóknak, és nem beszél az Európai Unió támogatásainak általános érvényű célkitűzéseiről, követelményeiről, nem magyarázza el, hogy az EU milyen belső logika mentén képzeli el Románia felzárkóztatását.
Hozzáfűzte, bármilyen pályázat esetében azonosítani kell a cég gondjait, de ezen túlmenően meg kell feleltetni az ország általános problémáinak, és végül pedig a pályázóknak meg kell találniuk azt az uniós célkitűzést, amely egybecseng a cég fejlesztési terveivel. A pályázati szakértő a tárgyilagosságot is hiányolja az állam intézményeiből, szerinte ugyanis ezek hajlamosak csak és kizárólag az általuk lebonyolított kiírásokkal foglalkozni, állítják, hogy ők bírálják el a leggyorsabban a leadott pályázatokat, ami – mint Nagy-Imecs hangsúlyozta – külső szemmel nem mindig felel meg a valóságnak.
Kérdésünkre a szakértő leszögezte, a vissza nem térítendő támogatás a legelőnyösebb tőkeforrás a befektetők számára válság idején is.
Úgy vélte, a válságnak tudható be, hogy tavalyhoz képest idén ugrásszerűen megnőtt a leadott pályázatok száma. A cégek rájöttek, hogy korábban tervezett beruházásaikat már nem tudják önerőből finanszírozni, ezért most lényegesen nagyobb a verseny az uniós támogatásokért. A gazdasági versenyképesség szempontjából két teljesen egyenértékű pályázat között igenis dönthet, hogy ki az, akinek a pályázatában hangsúlyosabban jelennek meg az esélyegyenlőség vagy a fenntartható fejlődés uniós irányelvei” – részletezte Nagy-Imecs Péter.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi Iparkamara és a Goodwill Consulting tanácsadó cég országos tájékoztató körútja június 14-én Kolozsváron indul, 15-én Marosvásárhelyen folytatják, majd 16-án Szatmárnémetit, míg 21-én a nagyváradi vállalkozókat keresik fel. Ezt követően június 22-én Székelyudvarhelyre, 23-án pedig Nagyszebenbe érkeznek. A konferenciasorozat a Drobeta Turnu Severen-i és craiovai kitérő után Bukarestben ér véget. A szervezők tervei szerint mintegy ötszáz kis- és közepes vállalkozónak nyújtanak ingyenes tájékoztatást, a kolozsvári konferenciára már ötven vállalkozó jelezte részvételi szándékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok