Kezünkben a kulcs. Több ezer eurót megspórolhatunk, ha legalább előszerződést kötünk július folyamán 20 százalék előleg kifizetésével
Fotó: Haáz Vince
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a román kormány deficitcsökkentő intézkedései miatt augusztus elsejétől megszűnik a jelenlegi 9 százalékos kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó. Még van rá mód, hogy a vásárló elkerülje a több ezer eurós pluszköltséget, azonban az idő rövidsége káoszt okozhat az ingatlanpiacon, a lakásértékesítések folyamatában.
2025. július 11., 19:202025. július 11., 19:20
Jelenleg az új lakások értékesítésekor – amelyek alapterülete nem haladja meg a 120 négyzetmétert, és értékük áfa nélkül legfeljebb 600 ezer lej (120 ezer euró) – a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs alkalmazható természetes személyek esetén. Ez az adókedvezmény alapvető fontosságú volt a lakhatáshoz való hozzáférés támogatásában.
Csakhogy a bukaresti kormány által a minap felelősségvállalással elfogadott fiskális csomagban szereplő módosítások nyomán ez a kedvezményes kulcs gyakorlatilag megszűnik, a jövőben csak az idős-, nyugdíjas- és gyermekotthonoknak, valamint a fogyatékkal élő kiskorúak számára létesített rehabilitációs központoknak szánt ingatlanok értékesítése esetén lesz alkalmazható.
– olvasható a PwC Románia pénzügyi tanácsadói cég elemzésében. Felhívják a figyelmet, hogy az áfaemelés jelentős hatással van a kormány által támogatott Új otthon program keretében vásárolt lakások árára. A program 2009-es indulása óta, 2024. december végéig az illetékes hatóságok összesen 334 048 garanciát bocsátottak ki, összesen 31,6 milliárd lej értékben, amelyek több mint 64 milliárd lej hitelt eredményeztek.
Az adóemelés közvetlenül befolyásolja a természetes személyek – különösen a program fiatal kedvezményezettjei – által fizetendő végső árat, figyelembe véve, hogy a finanszírozási plafon változatlan marad, miközben a magasabb áfa csökkenti a program keretében elérhető lakások értékét.
A jelenlegi szabályozás szerint az új lakások esetén 70 000 euróig az önerő csupán 5 százalék, míg 70 000 és 140 000 euró között 15 százalék. Az emelt áfa azonban jelentősen csökkenti azoknak a lakásoknak a számát, amelyeket még az alsó határon belül lehet megvásárolni. Hiszen a különbség jelentős: például egy ma 65 ezer euróba kerülő új otthon esetén az összegből 5850 euró a 9 százalékos áfa, tehát a lakás ára áfa nélkül 59 150 euró.
Ugyanakkor elvileg még van megoldás arra, hogy a vásárló elkerülje a megemelt áfa kifizetését. Ugyanis a törvénytervezet átmeneti időszakot is előír, amely még lehetővé teszi a 9 százalékos kedvezményes áfa alkalmazását az új lakásokra (120 m² alatt, maximum 600 000 lej értékben), ha a következő feltételek teljesülnek:
Ennek megfelelően a vásárlók és fejlesztők is megkezdhetik a tárgyalásokat olyan előszerződések megkötésére, amelyek biztosítják a 9 százalékos kedvezményes áfakulcs megtartását. Ez a lépés fokozott figyelmet igényel, tekintettel a kormány által javasolt jogszabályi korlátozásokra, és minden egyes esetben egyéni elemzést követel meg – jelezték a PwC elemzői.
Az áfaemelés számos tekintetben átalakítja a lakáspiacot
Fotó: Bálint Eszter
Akik szerint az áfaemelés az ingatlanszektorban nem egyszerű adótechnikai módosítás, hanem egy olyan döntés, amely komoly következményekkel jár minden érintett szereplőre nézve. Gyors és jól előkészített lépések révén a vásárlók és a fejlesztők is elkerülhetik a jelentős veszteségeket, és kihasználhatják a lehetőséget, hogy továbbra is éljenek a 9 százalékos kedvezményes áfa nyújtotta előnyökkel – hívják fel a figyelmet.
A 9 százalékról 21 százalékra történő áfaemelés ugyebár több mint kétszeres növekedést jelent az adóteherben. Ez a legtöbb esetben közvetlenül beépül majd az új lakások árába, hiszen az áfát végső soron a vásárló fizeti meg. Az ingatlanfejlesztőknek ugyanis egyéb áremelkedésekkel, inflációs nyomással is szembe kell nézniük, így nehezen elképzelhető, hogy az áfaemelés hatásait teljesen „elnyelnék”, és inkább nyereségükből faragják le a pluszterhet.
Rövid távon a fejlesztők minden bizonnyal erőteljes keresletnövekedést fognak tapasztalni július végéig, mivel a vásárlók igyekeznek a kedvezményes áfakulcs mellett szerződést kötni. Ez a kapkodás azonban logisztikai nyomást helyez az értékesítési és jogi folyamatokra, és torz árképzéshez vezethet.
Hosszú távon azonban a fejlesztők eladási nehézségekkel szembesülhetnek a kereslet visszaesése miatt. Költségáthárításra kényszerülnek: a drágább lakásokat nehezebb értékesíteni, így vagy csökkentik a haszonkulcsot, vagy felfüggesztenek projekteket. A kisebb, alulfinanszírozott beruházók pedig kivonulhatnak a piacról, ami közép- és hosszú távon kínálati szűkülést eredményezhet.
Emiatt csökkenhet az érdeklődés az új építésű lakások iránt, helyette a régi otthonok vagy bérlemények felé tolódhat a kereslet. Eközben a magasabb árak nemcsak nagyobb önerőt, hanem magasabb hitelösszeget is követelnek, ami tovább növeli a havi törlesztőrészleteket.
Összegzésképpen elmondható, hogy az áfaemelés rövid távon pánikvásárlást és adminisztratív túlterheltséget, hosszú távon pedig keresletcsökkenést és áremelkedést okozhat a romániai ingatlanpiacon.
Az ingatlanpiaci szereplőknek pedig új stratégiákat kell kidolgozniuk a működéshez a megváltozott környezetben.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!