Jelentős eltérés mutatkozik az európai országokban annak kapcsán, hogy a polgárok mekkora méretű, illetve hány szobás lakással lennének elégedettek – derült ki az ingatlanszektorban piacvezető amerikai RE/MAX Európa legfrissebb felméréséből.
2015. augusztus 31., 17:472015. augusztus 31., 17:47
A 16 államot vizsgáló összeállítás szerint a portugálok a legigényesebbek, ideális esetben ugyanis 211 négyzetméter felületű ingatlanban élnének, míg a legszerényebbnek a nagy-britanniai állampolgárok bizonyultak, ők egy 80 négyzetméteres lakással is beérnék. Az átlagot tekintve az ideális európai otthon ötszobás és 131 négyzetméteres.
Răzvan Cuc, a RE/MAX Románia regionális igazgatója kifejtette: Románia ugyan nem szerepel a felmérésben, de saját statisztikáik azt mutatják, hogy az állampolgárok többsége háromszobás, körülbelül 75 négyzetméteres otthonra vágyik.
A RE/MAX Európa a tizenhat országban gyűjtött adatok alapján megállapította: a lakosok a felület mellett öt szempont figyelembevételével döntik el, hogy az ingatlan megfelel-e elvárásaiknak. A megkérdezettek 59 százaléka fontosnak tartja, hogy a lakásban legyen egy pihenőszoba, ahová el tudnak vonulni relaxálni, és senki nem zavarja őket.
A parkolóhely 58 százalékuk számára lényeges, míg az európaiak 52 százaléka figyel arra, hogy a közelben van-e park, illetve zöldterület. A felmérésben résztvevők fele szeretne erkélyes ingatlanba költözni, míg 44 százalékuk tarja fontosnak, hogy a közelben legyen tömegközlekedési megálló. „Hasonló következtetésekre jutottunk a romániai lakosok igényeit vizsgálva is, az egyetlen különbség, hogy ők nem tartják annyira fontosnak a pihenőszoba kialakítását” – mutatott rá Răzvan Cuc.
A statisztikából az is kiderült, hogy az európaiaknak 61 százaléka rendelkezik saját ingatlannal: a lakosok 25 százaléka lakástulajdonos, míg 36 százalékuk házat vásárolt. Lakásvásárlás szempontjából a britek és a hollandok vezetnek, ugyanis a polgároknak több mint fele saját ingatlannal rendelkezik, ezzel szemben az osztrákok, a németek és a svájciak többsége albérletben lakik. A felmérés szerint Spanyolországban és Törökországban vannak többségben azok, akik nem házat, hanem lakást vásároltak.
Az európaiak 75 százaléka legszívesebben házban élne, 16 százalékuk inkább a lakást választja, míg 8 százalékuk az albérletet tartja ideálisnak. Răzvan Cuc elmondása szerint Romániában a lakosok többsége saját ingatlant szeretne, ehhez képest azonban a nagyvárosokban egyre növekszik az albérletben élők száma.
„A gazdasági válság miatt az állampolgárok óvatosabbak lettek, és nehezen hoznak beruházással kapcsolatos döntéseket” – magyarázta a szakértő. A RE/MAX a tipikus európai lakástulajdonos robotképét is megrajzolta, aki 40 és 49 év közötti (29 százalék), városi környezetben dolgozó (35 százalék) férfi (51 százalék). A tipikus elbérlő ugyanakkor 20–29 éves (29 százalék), nagyvárosban élő (45 százalék) nő (51 százalék).
Az összeállítás szerint minden hatodik európai rendelkezik második ingatlannal: ezek 33,7 százalékát üdülés alatt, 23,9 százalékát pedig hétvégenként használják. Görögországban él a legtöbb olyan személy, aki két ingatlant birtokol: a lakosságnak mindegy harmada rendelkezik üdülőházzal. A második helyen Lengyelország áll, ahol a polgárok 25,1 százaléka vásárolt két lakást, illetve hasonló, 24,8 százalékos az arány a harmadik helyen álló Törökországban is. Összehasonlításképpen: a lista végén helyet kapó németeknek csak 5,4 százaléka rendelkezik két ingatlannal.
A RE/MAX Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Finnországban, Észtországban, Törökországban, Svédországban és Portugáliában végezte a felmérést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!