
Jelentős eltérés mutatkozik az európai országokban annak kapcsán, hogy a polgárok mekkora méretű, illetve hány szobás lakással lennének elégedettek – derült ki az ingatlanszektorban piacvezető amerikai RE/MAX Európa legfrissebb felméréséből.
2015. augusztus 31., 17:472015. augusztus 31., 17:47
A 16 államot vizsgáló összeállítás szerint a portugálok a legigényesebbek, ideális esetben ugyanis 211 négyzetméter felületű ingatlanban élnének, míg a legszerényebbnek a nagy-britanniai állampolgárok bizonyultak, ők egy 80 négyzetméteres lakással is beérnék. Az átlagot tekintve az ideális európai otthon ötszobás és 131 négyzetméteres.
Răzvan Cuc, a RE/MAX Románia regionális igazgatója kifejtette: Románia ugyan nem szerepel a felmérésben, de saját statisztikáik azt mutatják, hogy az állampolgárok többsége háromszobás, körülbelül 75 négyzetméteres otthonra vágyik.
A RE/MAX Európa a tizenhat országban gyűjtött adatok alapján megállapította: a lakosok a felület mellett öt szempont figyelembevételével döntik el, hogy az ingatlan megfelel-e elvárásaiknak. A megkérdezettek 59 százaléka fontosnak tartja, hogy a lakásban legyen egy pihenőszoba, ahová el tudnak vonulni relaxálni, és senki nem zavarja őket.
A parkolóhely 58 százalékuk számára lényeges, míg az európaiak 52 százaléka figyel arra, hogy a közelben van-e park, illetve zöldterület. A felmérésben résztvevők fele szeretne erkélyes ingatlanba költözni, míg 44 százalékuk tarja fontosnak, hogy a közelben legyen tömegközlekedési megálló. „Hasonló következtetésekre jutottunk a romániai lakosok igényeit vizsgálva is, az egyetlen különbség, hogy ők nem tartják annyira fontosnak a pihenőszoba kialakítását” – mutatott rá Răzvan Cuc.
A statisztikából az is kiderült, hogy az európaiaknak 61 százaléka rendelkezik saját ingatlannal: a lakosok 25 százaléka lakástulajdonos, míg 36 százalékuk házat vásárolt. Lakásvásárlás szempontjából a britek és a hollandok vezetnek, ugyanis a polgároknak több mint fele saját ingatlannal rendelkezik, ezzel szemben az osztrákok, a németek és a svájciak többsége albérletben lakik. A felmérés szerint Spanyolországban és Törökországban vannak többségben azok, akik nem házat, hanem lakást vásároltak.
Az európaiak 75 százaléka legszívesebben házban élne, 16 százalékuk inkább a lakást választja, míg 8 százalékuk az albérletet tartja ideálisnak. Răzvan Cuc elmondása szerint Romániában a lakosok többsége saját ingatlant szeretne, ehhez képest azonban a nagyvárosokban egyre növekszik az albérletben élők száma.
„A gazdasági válság miatt az állampolgárok óvatosabbak lettek, és nehezen hoznak beruházással kapcsolatos döntéseket” – magyarázta a szakértő. A RE/MAX a tipikus európai lakástulajdonos robotképét is megrajzolta, aki 40 és 49 év közötti (29 százalék), városi környezetben dolgozó (35 százalék) férfi (51 százalék). A tipikus elbérlő ugyanakkor 20–29 éves (29 százalék), nagyvárosban élő (45 százalék) nő (51 százalék).
Az összeállítás szerint minden hatodik európai rendelkezik második ingatlannal: ezek 33,7 százalékát üdülés alatt, 23,9 százalékát pedig hétvégenként használják. Görögországban él a legtöbb olyan személy, aki két ingatlant birtokol: a lakosságnak mindegy harmada rendelkezik üdülőházzal. A második helyen Lengyelország áll, ahol a polgárok 25,1 százaléka vásárolt két lakást, illetve hasonló, 24,8 százalékos az arány a harmadik helyen álló Törökországban is. Összehasonlításképpen: a lista végén helyet kapó németeknek csak 5,4 százaléka rendelkezik két ingatlannal.
A RE/MAX Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Finnországban, Észtországban, Törökországban, Svédországban és Portugáliában végezte a felmérést.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!