
Jelentős eltérés mutatkozik az európai országokban annak kapcsán, hogy a polgárok mekkora méretű, illetve hány szobás lakással lennének elégedettek – derült ki az ingatlanszektorban piacvezető amerikai RE/MAX Európa legfrissebb felméréséből.
2015. augusztus 31., 17:472015. augusztus 31., 17:47
A 16 államot vizsgáló összeállítás szerint a portugálok a legigényesebbek, ideális esetben ugyanis 211 négyzetméter felületű ingatlanban élnének, míg a legszerényebbnek a nagy-britanniai állampolgárok bizonyultak, ők egy 80 négyzetméteres lakással is beérnék. Az átlagot tekintve az ideális európai otthon ötszobás és 131 négyzetméteres.
Răzvan Cuc, a RE/MAX Románia regionális igazgatója kifejtette: Románia ugyan nem szerepel a felmérésben, de saját statisztikáik azt mutatják, hogy az állampolgárok többsége háromszobás, körülbelül 75 négyzetméteres otthonra vágyik.
A RE/MAX Európa a tizenhat országban gyűjtött adatok alapján megállapította: a lakosok a felület mellett öt szempont figyelembevételével döntik el, hogy az ingatlan megfelel-e elvárásaiknak. A megkérdezettek 59 százaléka fontosnak tartja, hogy a lakásban legyen egy pihenőszoba, ahová el tudnak vonulni relaxálni, és senki nem zavarja őket.
A parkolóhely 58 százalékuk számára lényeges, míg az európaiak 52 százaléka figyel arra, hogy a közelben van-e park, illetve zöldterület. A felmérésben résztvevők fele szeretne erkélyes ingatlanba költözni, míg 44 százalékuk tarja fontosnak, hogy a közelben legyen tömegközlekedési megálló. „Hasonló következtetésekre jutottunk a romániai lakosok igényeit vizsgálva is, az egyetlen különbség, hogy ők nem tartják annyira fontosnak a pihenőszoba kialakítását” – mutatott rá Răzvan Cuc.
A statisztikából az is kiderült, hogy az európaiaknak 61 százaléka rendelkezik saját ingatlannal: a lakosok 25 százaléka lakástulajdonos, míg 36 százalékuk házat vásárolt. Lakásvásárlás szempontjából a britek és a hollandok vezetnek, ugyanis a polgároknak több mint fele saját ingatlannal rendelkezik, ezzel szemben az osztrákok, a németek és a svájciak többsége albérletben lakik. A felmérés szerint Spanyolországban és Törökországban vannak többségben azok, akik nem házat, hanem lakást vásároltak.
Az európaiak 75 százaléka legszívesebben házban élne, 16 százalékuk inkább a lakást választja, míg 8 százalékuk az albérletet tartja ideálisnak. Răzvan Cuc elmondása szerint Romániában a lakosok többsége saját ingatlant szeretne, ehhez képest azonban a nagyvárosokban egyre növekszik az albérletben élők száma.
„A gazdasági válság miatt az állampolgárok óvatosabbak lettek, és nehezen hoznak beruházással kapcsolatos döntéseket” – magyarázta a szakértő. A RE/MAX a tipikus európai lakástulajdonos robotképét is megrajzolta, aki 40 és 49 év közötti (29 százalék), városi környezetben dolgozó (35 százalék) férfi (51 százalék). A tipikus elbérlő ugyanakkor 20–29 éves (29 százalék), nagyvárosban élő (45 százalék) nő (51 százalék).
Az összeállítás szerint minden hatodik európai rendelkezik második ingatlannal: ezek 33,7 százalékát üdülés alatt, 23,9 százalékát pedig hétvégenként használják. Görögországban él a legtöbb olyan személy, aki két ingatlant birtokol: a lakosságnak mindegy harmada rendelkezik üdülőházzal. A második helyen Lengyelország áll, ahol a polgárok 25,1 százaléka vásárolt két lakást, illetve hasonló, 24,8 százalékos az arány a harmadik helyen álló Törökországban is. Összehasonlításképpen: a lista végén helyet kapó németeknek csak 5,4 százaléka rendelkezik két ingatlannal.
A RE/MAX Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Ukrajnában, Finnországban, Észtországban, Törökországban, Svédországban és Portugáliában végezte a felmérést.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!