
Fotó: Agerpres
2010. február 05., 10:452010. február 05., 10:45
A hitelezéseik szempontjából 2010 a közepes méretű vállalkozások éve lesz – nyilatkozta a Krónikának Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, minden igénylést egyenként bírálnak el, de idén inkább az életképes közepes vállalkozásokat hitelezik, és nem kifejezetten céljuk a mikrovállalkozásokkal együttműködni.
Diósi szerint a válság leginkább a mikro- és a kisvállalkozásokat sújtotta, a recesszió hatása náluk érezhető a leghosszabb ideig. A magánszemélyek, a közepes és a nagyvállalkozók esetében a gazdasági visszaesés hatása egyre csökken, viszont a kisvállalkozásoknál továbbra is növekvő tendenciát mutat. Diósi szerint a jelenség magyarázata, hogy ennek a rétegnek a segítése és menedzselése nemcsak banki feladat, hanem azt jelentős mértékben az államnak kellene átvállalnia.
Az OTP romániai vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy tavaly Romániában a kormány nem indított vállalkozásfejlesztő programokat, bár ezt az európai államok többsége megtette. Mint részletezte, a német, az olasz és az osztrák kormányok sokat segítettek, és Magyarországon is megkétszerezték a kis- és közepes vállalkozásokat segítő Széchenyi-kártya keretét.
„A kisvállalkozás a legkevésbé ellenálló, hiszen nincs ahogyan csökkentenie költségeit. Ha a közepes méretű cégek piaca beszűkül, vásárlói eltűnnek, vezetői képesek arra, hogy átszervezzenek, eladják valamelyik telepüket, visszavonuljanak, újragondolják a kiadásaikat. A kisvállalkozóknak erre nincs lehetőségük, ezért van szükségük a segítségre” – szögezte le Diósi, aki szerint általában az a vállakozás megy csődbe, amelyik hitelből túl gyorsan nő, és nem osztja meg a tevékenységét.
Romániában tájékoztatása szerint az ilyenek tömegesen mentek csődbe, mert a növekedés időszakában túlnőtték magukat. Székelyföldre azonban szerinte ez nem volt jellemző, ebben a térségben kevés a problémás cég, mert a vállalkozások nagy része több lábon állt, vagy csak mérsékelten vett fel hitelt, és így jobban ellenállt a válságnak. Megtudtuk, Kovászna megyében például az elmúlt év első háromnegyedében nem is nagyon igényeltek kölcsönt az üzletemberek.
„Az elmúlt időszakban viszont a közepes vállalkozásoktól egyre több életképes üzleti terv érkezik – mondta az OTP Bank Románia vezérigazgatója. – Akik most igényelnek hitelt, mernek új üzletbe belevágni, és egyre elterjedtebb, hogy felvásárolják a bajba jutott konkurenciát, vagy éppen kiterjesztik a jelenlegi tevékenységüket.
Ezért idén ezeknek a közepes vállalkozásoknak a hitelezésére fektetjük a hangsúlyt, a kisebbek esetében az OTP Bank óvatosabb lesz.”
Bordás Attila, a sepsiszentgyörgyi OTP bankfiók igazgatója kérdésünkre elmondta, az elmúlt év végén helyi szinten együttműködési szerződést írtak alá az ASIMCOV vállalkozói szövetséggel, amelyben a vállalkozók és a bank közötti állandó kommunikációra fektetik a hangsúlyt.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.