
Fotó: Agerpres
2010. február 05., 10:452010. február 05., 10:45
A hitelezéseik szempontjából 2010 a közepes méretű vállalkozások éve lesz – nyilatkozta a Krónikának Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint tájékoztatott, minden igénylést egyenként bírálnak el, de idén inkább az életképes közepes vállalkozásokat hitelezik, és nem kifejezetten céljuk a mikrovállalkozásokkal együttműködni.
Diósi szerint a válság leginkább a mikro- és a kisvállalkozásokat sújtotta, a recesszió hatása náluk érezhető a leghosszabb ideig. A magánszemélyek, a közepes és a nagyvállalkozók esetében a gazdasági visszaesés hatása egyre csökken, viszont a kisvállalkozásoknál továbbra is növekvő tendenciát mutat. Diósi szerint a jelenség magyarázata, hogy ennek a rétegnek a segítése és menedzselése nemcsak banki feladat, hanem azt jelentős mértékben az államnak kellene átvállalnia.
Az OTP romániai vezetője ugyanakkor arra is rámutatott, hogy tavaly Romániában a kormány nem indított vállalkozásfejlesztő programokat, bár ezt az európai államok többsége megtette. Mint részletezte, a német, az olasz és az osztrák kormányok sokat segítettek, és Magyarországon is megkétszerezték a kis- és közepes vállalkozásokat segítő Széchenyi-kártya keretét.
„A kisvállalkozás a legkevésbé ellenálló, hiszen nincs ahogyan csökkentenie költségeit. Ha a közepes méretű cégek piaca beszűkül, vásárlói eltűnnek, vezetői képesek arra, hogy átszervezzenek, eladják valamelyik telepüket, visszavonuljanak, újragondolják a kiadásaikat. A kisvállalkozóknak erre nincs lehetőségük, ezért van szükségük a segítségre” – szögezte le Diósi, aki szerint általában az a vállakozás megy csődbe, amelyik hitelből túl gyorsan nő, és nem osztja meg a tevékenységét.
Romániában tájékoztatása szerint az ilyenek tömegesen mentek csődbe, mert a növekedés időszakában túlnőtték magukat. Székelyföldre azonban szerinte ez nem volt jellemző, ebben a térségben kevés a problémás cég, mert a vállalkozások nagy része több lábon állt, vagy csak mérsékelten vett fel hitelt, és így jobban ellenállt a válságnak. Megtudtuk, Kovászna megyében például az elmúlt év első háromnegyedében nem is nagyon igényeltek kölcsönt az üzletemberek.
„Az elmúlt időszakban viszont a közepes vállalkozásoktól egyre több életképes üzleti terv érkezik – mondta az OTP Bank Románia vezérigazgatója. – Akik most igényelnek hitelt, mernek új üzletbe belevágni, és egyre elterjedtebb, hogy felvásárolják a bajba jutott konkurenciát, vagy éppen kiterjesztik a jelenlegi tevékenységüket.
Ezért idén ezeknek a közepes vállalkozásoknak a hitelezésére fektetjük a hangsúlyt, a kisebbek esetében az OTP Bank óvatosabb lesz.”
Bordás Attila, a sepsiszentgyörgyi OTP bankfiók igazgatója kérdésünkre elmondta, az elmúlt év végén helyi szinten együttműködési szerződést írtak alá az ASIMCOV vállalkozói szövetséggel, amelyben a vállalkozók és a bank közötti állandó kommunikációra fektetik a hangsúlyt.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.