Marosvásárhely mellett lesz majd a csomópont, amelyben az észak-erdélyi és a Torda–Jászvásár autópálya találkozik – jelentette be Ciprian Dobre, a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint akár öt éven belül megépülhet az észak-erdélyi sztráda azon szakasza, amely Tordát és Maros megye székhelyét köti majd össze.
2013. május 07., 21:192013. május 07., 21:19
Dobre közölte: a sztrádaszakasz előzetes megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült, ennek értelmében Szovátánál hagyja majd el a megyét. A politikus közölte, Relu Fenechiu közlekedési miniszter a magán- és a közszféra együttműködése révén, úgynevezett PPP-rendszerben kívánja megépíttetni az autópálya-szakaszt.
Dobre szerint amennyiben folytatódik az észak-erdélyi sztráda építése Aranyosgyéres és Marosvásárhely között, és ha sikerül a PPP-rendszert tető alá hozni, a Maros megyei szakaszra mintegy 300 millió eurót költenek majd. Hozzátette, a Nyárádtő térségében megépítendő csomópont várhatóan befektetőket is vonz majd a régióba. Mint kifejtette, a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő autópálya 2030-ra épülhet meg, ugyanakkor az észak-erdélyi autópálya Torda és Marosvásárhely közötti szakasza már öt éven belül készen lehet.
Mint ismeretes, az északi még távol áll attól, hogy készen legyen. A Nagyváradot Brassóval összekötni hivatott, 415 kilométeres észak-erdélyi autópályából 2004 óta csupán a Kolozsvárt elkerülő, Gyalu és Aranyosgyéres közötti 52 kilométer épült meg, és Bihar megyében hozzákezdtek a berettyószéplaki víztározón átívelő völgyhíd megépítéséhez. A projekt azonban pénzhiány miatt leállt, a Ponta-kormány pedig úgy döntött, felbontja a kivitelezési szerződést az amerikai Bechtel céggel. A tervek szerint az észak-erdélyi sztrádát – amely eddig nem kaphatott uniós finanszírozást, mivel Bukarest versenytárgyalás nélkül ítélte oda az amerikai cégnek a kivitelezés jogát – szakaszonként építik majd meg, mindegyik szakaszra külön pályázatot kiírva, ami immár az európai uniós források igénybevételét is lehetővé teszi.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
szóljon hozzá!