
2012. július 12., 15:502012. július 12., 15:50
A CMA listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) júniusi utolsó árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - Görögország áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van a valutauniós országok közül Ciprus, Portugália, Írország és Spanyolország is.
Ezek az eurótagállamok olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb tízes csoportban, mint Argentína, Pakisztán, Venezuela, Ukrajna és Egyiptom.
A CMA szakelemzői szerint a listát vezető Görögország esetében a piac gyakorlatilag biztosra veszi a szuverén törlesztésképtelenség bekövetkeztét, vagyis ennek alapján úgy tűnik, hogy a piaci szereplők szerint az év elején végrehajtott görög államadósság-átrendezés nem sokat javított az ország adóssághelyzetén.
Görögország az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett júniusi utolsó zárószint alapján tízezer bázispontot jóval meghaladó CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának élén. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű görög államkötvényre a névértéknél magasabb középárfolyam ellenében - vagyis több mint tízmillió euróért - kínálnak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak az adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA számítási modellje szerint az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett június végi görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac 96,7 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország törlesztésképtelenné válását az irányadó ötéves kötvényfutamidő távlatában.
A CMA elemzői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a görög CDS-piac - éppen a rendkívüli kockázatok miatt - igen illikvid.
A ház csütörtöki negyedéves kimutatása szerint ugyanakkor Magyarország kikerült a legkockázatosabb tízes mezőnyből, miután azon államadósok közé tartozott, amelyek CDS-árazásai a legnagyobb mértékben csökkentek a második negyedévben. A CMA adatai szerint a magyar CDS-tranzakciók ötéves futamidőre számolt középárfolyama a júniusi utolsó kereskedési napon 497 bázispont volt az utolsó márciusi kereskedési napon mért 544 bázispontos zárószint helyett; ez 8,8 százalékos negyedéves csökkenés.
Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült. Az idei első negyedéves adóskockázati listán is még ebben a csoportban volt, a csütörtökön ismertetett új CMA-összeállításban azonban Magyarország már nem szerepel a legkockázatosabb tíz szuverén adós között.
Az euróövezeti adósságválság ugyanakkor nem tett jót a hagyományosan biztonságos befektetői menedéknek tekintett gazdaságok adóskockázati megítélésének. A második negyedévben az Egyesült Államok CDS-árazásai emelkedtek a legmeredekebben a vizsgált országok között: az amerikai CDS-középárfolyamok az első és a második negyedév vége között 60,8 százalékkal ugrottak meg. Igaz, az amerikai törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusok középárfolyama még így is csak 48 bázispont volt június végén, a második legalacsonyabb a világon Norvégia után.
Jóval kedvezőtlenebb az euróövezeti adóskockázat alapmércéjéül szolgáló Németország megítélése: a német CDS-tranzakciók árazása a második negyedév végén 100 bázispont volt, 36,9 százalékkal magasabb az első negyedév végén mért 73 bázispontnál.
A CMA szakelemzői ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a piacot aggasztja az európeriféria - főleg Spanyolország és Olaszország - esetleg szükségessé váló pénzügyi kisegítésének Németországra háruló potenciális költsége.
A világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, mindössze 31 bázispontos második negyedév végi CDS-díjszabással. Utána az Egyesült Államok és Svájc következik, 48, illetve 52 bázisponttal.
Rajtuk kívül a legjobb tízes csoportban van még Svédország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Hongkong, Finnország, Japán és Új-Zéland.
A CMA szakértői az összeállításhoz fűzött elemzésben hangsúlyosan kiemelik, hogy Németország kikerült a legbiztonságosabb államadósok tízes mezőnyéből.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.