A globális gazdasági növekedés gyorsításában, ezáltal pedig minőségi munkahelyek és jobb életkörülmények megteremtésében állapodtak meg a G20-országcsoport Ausztráliában zajló csúcstalálkozójának résztvevői. A tanácskozást a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta.
2014. november 16., 19:402014. november 16., 19:40
Az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozására, valamint munkahelyteremtésre tettek ígéretet kétnapos találkozójukat lezáró nyilatkozatukban a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői, rámutatva a világgazdaság felépülésének lassúságára és egyenlőtlenségére.
„Strukturális reformokat hajtunk végre a növekedés és a magánszektor tevékenységének gyorsítása érdekében, felismerve, hogy a fellendülést a jól működő piacok alapozzák meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy a makrogazdasági politikánk megfelelő legyen a növekedés gyorsításához, a kereslet élénkítéséhez és a világgazdaság kiegyensúlyozásához” – idézte a vasárnap közzétett dokumentumot az MTI.
A kommüniké szerint a csoport vezetői elkötelezettek a februárban megfogalmazott vállalásaik mellett, amelyek további 2,1 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedését 2018-ig. „Emiatt több mint 2 ezer milliárd dollárral nő a világgazdaság a korábbi előrejelzésekhez képest, és munkahelyek milliói fognak létrejönni” – írták a nyilatkozatban.
A Brisbane-ben rendezett találkozót a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta. A fórum mindkét napján nagy nyomás nehezedett Vlagyimir Putyin orosz elnökre a kelet-ukrajnai eseményekben játszott szerepe miatt.
A csúcsértekezlet keretén kívül vasárnap több részt vevő ország vezetői tanácskozást tartottak Ukrajnáról, ahol tisztségviselők véleménye szerint egyre rosszabbodik a biztonsági helyzet. A nyugati országok vezetői újabb szankciókkal fenyegetőztek arra az esetre, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának.
Barack Obama amerikai elnök, Tony Abbot ausztrál kormányfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök leszögezte, a Kremlnek fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával. A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását. A donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban pedig követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.
Obama hangsúlyozta, Oroszország továbbra is elszigetelve marad, ha az orosz államfő nem hagy fel a nemzetközi jogot sértő Ukrajna-politikájával. „Nagyon elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jogi alapelvek védelmezése mellett. És az egyik ilyen alapelv az, hogy nem szállunk meg más országokat, nem finanszírozunk és nem támogatunk helyettesítő erőket (proxies) oly módon, hogy az egy olyan ország szétszakadásához vezet, amelyben demokratikus választásokat tartanak” – mondta sajtótájékoztatóján az elnök.
Elemzők szerint ez volt az amerikai vezető eddigi legkeményebb nyilvános megszólalásainak egyike az ukrán válságról. David Cameron brit kormányfő is arról beszélt vasárnap, hogy Európa és az Egyesült Államok világos üzenetet küldött Moszkvának.
A találkozóról elsőként, még a közös közlemény kiadása előtt távozó Putyin ennek kapcsán kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben jó esélye van a konfliktus rendezésének Ukrajnában. Szavai szerint a felek olyan struktúrákat hoztak létre, amelyek jobban kezelhetik a történteket. Kijelentéséhez azonban nem fűzött magyarázatot az orosz elnök. A csúcstalálkozó keretein kívül tartott sajtótájékoztatóján a politikus elutasította azokat a nyugati bírálatokat, amelyeket Oroszország kapott a kelet-ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!