2012. február 27., 09:182012. február 27., 09:18
Ennek eléréséhez alapvetően két dologra lesz szükség: az európai mentőalap megnövelésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak kibővítésére.
A feltörekvő gazdaságok képviselői pedig jelezték, hogy az előbbit az utóbbi feltételének tekintik, ami a saját IMF-hozzájárulásukat illeti.
Először tehát az EU-nak kellene cselekednie, Németország azonban eddig elzárkózott az uniós mentőalap felduzzasztásától, mondván, az ellene dolgozna a tagországok pénzügyi fegyelmének szigorítását célzó törekvésnek. A németek most közölték, hogy márciusban döntenek, és a Reuters értékelése szerint ez fontos változás a hozzáállásukban.
A német kormánynak politikai természetű akadályokat kell leküzdenie, a közvélemény ugyanis erősen ellenzi, hogy a kormány újabb pénzeket adjon a Görögország és más adósságproblémákkal küszködő államok megmentésére létrehozandó alapnak.
Ha az európai mentőalap rendelkezésére ezermilliárd dollár állna, az IMF pedig a jelenlegi, 360 milliárd dollárnyi forrása mellett 5–600 milliárddal rendelkezne, az csaknem kétezermilliárdosra növelné a bevethető eszközök nagyságát. A döntéshozók többsége szerint okkal remélhető, hogy ez megnyugtatná a piacokat, és így beindulhatna a növekedés
| A német pénzügyminiszter szerint nincs garancia arra, hogy a nemrég jóváhagyott második mentőcsomag segíteni fog Görögországon. Wolfgang Schäuble (képünkön) parlamenti képviselőknek küldött levelében azt írta, nem kizárt, hogy Görögországnak további pénzügyi támogatásra lesz szüksége még 2020 előtt. A második, 130 milliárd eurós mentőcsomag három évre, azaz 2014-ig szól. „Nincs garancia arra, hogy a választott út sikerhez vezet. Valószínű, hogy a német parlament nem utoljára szavaz a Görögországnak nyújtandó támogatás ügyében” – fejtette ki Schäuble. Mindamellett a német pénzügyminiszter a mentőcsomag támogatását kérte a jövő hétfőn tartandó német parlamenti szavazáson. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.