2012. február 27., 09:182012. február 27., 09:18
Ennek eléréséhez alapvetően két dologra lesz szükség: az európai mentőalap megnövelésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak kibővítésére.
A feltörekvő gazdaságok képviselői pedig jelezték, hogy az előbbit az utóbbi feltételének tekintik, ami a saját IMF-hozzájárulásukat illeti.
Először tehát az EU-nak kellene cselekednie, Németország azonban eddig elzárkózott az uniós mentőalap felduzzasztásától, mondván, az ellene dolgozna a tagországok pénzügyi fegyelmének szigorítását célzó törekvésnek. A németek most közölték, hogy márciusban döntenek, és a Reuters értékelése szerint ez fontos változás a hozzáállásukban.
A német kormánynak politikai természetű akadályokat kell leküzdenie, a közvélemény ugyanis erősen ellenzi, hogy a kormány újabb pénzeket adjon a Görögország és más adósságproblémákkal küszködő államok megmentésére létrehozandó alapnak.
Ha az európai mentőalap rendelkezésére ezermilliárd dollár állna, az IMF pedig a jelenlegi, 360 milliárd dollárnyi forrása mellett 5–600 milliárddal rendelkezne, az csaknem kétezermilliárdosra növelné a bevethető eszközök nagyságát. A döntéshozók többsége szerint okkal remélhető, hogy ez megnyugtatná a piacokat, és így beindulhatna a növekedés
| A német pénzügyminiszter szerint nincs garancia arra, hogy a nemrég jóváhagyott második mentőcsomag segíteni fog Görögországon. Wolfgang Schäuble (képünkön) parlamenti képviselőknek küldött levelében azt írta, nem kizárt, hogy Görögországnak további pénzügyi támogatásra lesz szüksége még 2020 előtt. A második, 130 milliárd eurós mentőcsomag három évre, azaz 2014-ig szól. „Nincs garancia arra, hogy a választott út sikerhez vezet. Valószínű, hogy a német parlament nem utoljára szavaz a Görögországnak nyújtandó támogatás ügyében” – fejtette ki Schäuble. Mindamellett a német pénzügyminiszter a mentőcsomag támogatását kérte a jövő hétfőn tartandó német parlamenti szavazáson. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok