2012. február 27., 09:182012. február 27., 09:18
Ennek eléréséhez alapvetően két dologra lesz szükség: az európai mentőalap megnövelésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak kibővítésére.
A feltörekvő gazdaságok képviselői pedig jelezték, hogy az előbbit az utóbbi feltételének tekintik, ami a saját IMF-hozzájárulásukat illeti.
Először tehát az EU-nak kellene cselekednie, Németország azonban eddig elzárkózott az uniós mentőalap felduzzasztásától, mondván, az ellene dolgozna a tagországok pénzügyi fegyelmének szigorítását célzó törekvésnek. A németek most közölték, hogy márciusban döntenek, és a Reuters értékelése szerint ez fontos változás a hozzáállásukban.
A német kormánynak politikai természetű akadályokat kell leküzdenie, a közvélemény ugyanis erősen ellenzi, hogy a kormány újabb pénzeket adjon a Görögország és más adósságproblémákkal küszködő államok megmentésére létrehozandó alapnak.
Ha az európai mentőalap rendelkezésére ezermilliárd dollár állna, az IMF pedig a jelenlegi, 360 milliárd dollárnyi forrása mellett 5–600 milliárddal rendelkezne, az csaknem kétezermilliárdosra növelné a bevethető eszközök nagyságát. A döntéshozók többsége szerint okkal remélhető, hogy ez megnyugtatná a piacokat, és így beindulhatna a növekedés
| A német pénzügyminiszter szerint nincs garancia arra, hogy a nemrég jóváhagyott második mentőcsomag segíteni fog Görögországon. Wolfgang Schäuble (képünkön) parlamenti képviselőknek küldött levelében azt írta, nem kizárt, hogy Görögországnak további pénzügyi támogatásra lesz szüksége még 2020 előtt. A második, 130 milliárd eurós mentőcsomag három évre, azaz 2014-ig szól. „Nincs garancia arra, hogy a választott út sikerhez vezet. Valószínű, hogy a német parlament nem utoljára szavaz a Görögországnak nyújtandó támogatás ügyében” – fejtette ki Schäuble. Mindamellett a német pénzügyminiszter a mentőcsomag támogatását kérte a jövő hétfőn tartandó német parlamenti szavazáson. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok