Fotó: Gönczi Ákos
2010. augusztus 04., 08:492010. augusztus 04., 08:49
Az európai uniós csatlakozás óta szinte tömegesen vándorolnak nyugatabbra a romániai orvosok, elsősorban azért, mert már csak egy határral odébb, Magyarországon a többszörösét keresi egy kezdő vagy egy rezidens orvos, mint itthon. Az egészségügyi tárca többféleképpen is megpróbálja megállítani ezt a folyamatot, de pénz hiányában korántsem biztos, hogy sikerrel jár.
Rácz Éva, Cseke Attila egészségügyi miniszter tanácsadója a Krónika érdeklődésére elmondta: a tárca 2007 óta 8331 olyan igazolást adott ki a hazai orvosoknak, amely alapján a doktorok végzettségét külföldön is elismerik – bár arról is tudomása van, hogy nem mindannyiuknak sikerült elhelyezkedni. A helyzet pedig egyre romlik: a közalkalmazotti bérek csökkentése az egészségügyet is érinti, így az orvosok még szívesebben ragadják meg a lehetőséget, hogy Nyugat-Európában vállalhassanak munkát, elhagyott állásaikat azonban egy két évvel ezelőtti kormányrendelet alapján zárolni kell. Éppúgy, mint a többi közintézményben, a kórházakban is csak akkor lehet egy új alkalmazottat felvenni, ha már hét állás megüresedett.
Rácz Éva azt mondja, az egészségügyi tárca megpróbálja elérni, hogy a jövő évtől legalább az egészségügyben ne legyen kötelező ezt a kitételt alkalmazni, hiszen ebben az ütemben hamarosan már nem fogják tudni ellátni a betegeket – már most vannak olyan kisebb egészségügyi intézmények, ahol alig, vagy egyáltalán nem maradtak szakorvosok. Ezeknek az egységeknek jelent egyébként segítséget, hogy a kórházak decentralizációjával az orvosok munkavállalási feltételei is megváltoztak: azokban a kórházakban, amelyek már az önkormányzatokhoz tartoznak, nemcsak munkakönyvvel, hanem szolgáltatói szerződéssel is foglalkoztathatnak orvosokat.
Ott, ahol nincs orvos, alkalmazni pedig nem lehet, az egészségügyi intézmény nem köthet szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, és csak pénzért láthatja el a betegeket. Ha azonban akár heti két napra is sikerül egy orvost szerződtetnie, megegyezhet a pénztárral is – magyarázta lapunknak Rácz Éva, akitől azt is megtudtuk, hogy súlyos orvoshiány az elvándorlások miatt még nem alakult ki Romániában, szakorvoshiányról viszont beszélhetünk: a radiológiát, az aneszteziológiát és az intenzív ellátást ugyanis nagyon kevés rezidens választja szakirányként. A tanácsadó egyébként úgy tudja, egy Magyarországon nemrég készült felmérésből az derült ki, hogy az ottani orvosok nem elsősorban a több pénz, hanem a nagyobb társadalmi megbecsültség reményében vállalnak munkát még egy határral nyugatabbra.
| Nem azokban a megyékben a legmagasabb egyébként a külföldön munkát vállalók száma, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta. A legfrissebb statisztikai adatok éppen arra mutatnak rá, hogy a legtöbben a legfejlettebb megyékből próbálnak szerencsét a nyugati országokban. A fejvadász cégek összesítése szerint Konstanca, Prahova, Temes, illetve Brassó megyéből érkezik hozzájuk a legtöbb olyan életrajz, amelyek beküldői külföldön vállalnának munkát. A jelentkezők zöme az építőiparban, a mezőgazdaságban vagy a turizmusban dolgozna. |
A következő hónapokban azonban az orvosok tömeges elvándorlására számítanak a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórházban. Albert István orvosigazgató a Krónikának elmondta, a fizetéscsökkenések hatása csak most kezd begyűrűzni az egészségügybe, hiszen a napokban kapják kézhez első 25 százalékkal csökkentett béreiket a közalkalmazottak. Az intézményvezetőtől megtudtuk, az elmúlt két évtizedben mindössze három orvos szerződött a sepsiszentgyörgyi kórházból külföldre, ellenben most az elvándorlás felgyorsulására számítanak. Az orvosok elsősorban Angliában, Franciaországban és Németországban kezdenek új életet. Az igazgató eközben azt reméli, hogy akik maradnak, továbbra is erős elhivatottsággal, kötelességtudattal végzik a feladatukat, és a bércsökkenés nem megy az egészségügyi ellátás minőségének rovására.
Megtudtuk, a kórház vezetősége már kénytelen volt szembenézni drámai orvoshiánnyal, hiszen a sürgősségi osztályon az elmúlt néhány nap leforgása alatt a nyolc orvosból mindössze három maradt. Hárman ugyanis azonnali hatállyal felmondtak, és ketten hosszan tartó fizetetlen szabadságot vettek ki. Az egyik fizetetlen szabadságot igénylő orvos külföldön talált munkát. Albert István elmondta, a fizetések csökkenése mellett az orvosok felmondásának közvetlen kiváltó oka a túlterheltség volt. A korábbinál is nagyobb gondot okoz eközben a sürgősségi eseteket ellátó orvosok hiánya, mivel az elmúlt időszakban a háziorvosi ellátásban bekövetkezett változások miatt egyre többen fordulnak a sürgősségre. Így itt megháromszorozódott a forgalom, naponta 80–90 beteget kénytelenek ellátni.
Albert István elmondta, a sürgősségen három orvossal nem tudják megoldani az egész heti 24 órás ügyelet lefedését, így kénytelenek voltak a kórház más osztályairól átcsoportosítani orvosokat a sürgősségre. Reményeik szerint azonban ez csak ideiglenes megoldás lehet, mivel Raed Arafat egészségügyi államtitkár sürgősségi eljárással jóváhagyta az öt állás felszabadítását, így a sepsiszentgyörgyi kórház azonnal alkalmazhat sürgősségi vagy háziorvosi végzettséggel vagy praxissal rendelkező orvosakat.
Szatmár megyében az év eleje óta nyolc orvos vállalt munkát külföldön a Megyei Orvosi Kamara adatai szerint. Amint Dr. Dumitru Faneatól, a kamara elnökétől megtudtuk, a nyolc orvosból hatan Németországban folytatják a praxisukat, míg ketten Franciaországba „igazoltak át”. Ami a szakképesítésüket illeti, öten háziorvosként tevékenykedtek, ketten neurológus szakemberek voltak, valamint egy szemész szakorvos távozott.
Dr. Láng László háziorvos szerint a külföldre távozó egészségügyi dolgozókat nemcsak a pénz motiválja, hanem az érvényesülés és szakmai továbbképzés hiánya a romániai egészségügyi rendszerben. Jelen pillanatban egy rezidens orvos 800 lejt keres, amely 200 eurónál kevesebbnek felel meg. Ha csak Magyarországig megy, ennek az összegnek máris a négy-ötszörösét képes megkeresni – magyarázta lapunknak az orvos. Ha még tovább hajlandó utazni, ez az összeg a 4000 eurót is elérheti – tette hozzá. A nyugati társadalmakban egy orvos a szakmai tapasztalata és a szakképesítése függvényében az átlagkereset három-hétszerese közötti összeget viszi haza, ez romániai viszonylatban egy rezidens esetében 5 ezer lejnek felelne meg, aki kezdőként is tizenegy évnyi képzést tudhat a háta mögött – fejtette ki a szakember.
A huszonöt százalékos bércsökkentés pedig szerinte csak tovább súlyosbítja a problémát, és egyértelműen felerősíti az elvándorlási tendenciákat. A 25 százalékos bércsökkentés által elindított kivándorlási lavináról cikkezett egyébként a napokban a Sunday Express is. A brit újságíró arról számolt be, hogy a romániai orvosok leginkább Németországban vállalnak állást, a második helyen Nagy-Britannia áll. Mint a szerző felidézi, míg a Romániában maradó orvosok átlagkeresete 125 fontsterling körül mozog, addig a szigetországban ez az összeg 5 ezer fontsterlingig is elmehet, míg az ápolók is megkereshetik a 2500 fontot.
Láng László szatmári orvos szerint helyi viszonylatban a külföldi munkavállalás a fiatal generációt érinti leginkább, a már bejáratott praxisú orvosok ritkábban hagyják el az állásukat. A szakember tudomása szerint a pályakezdők már az egyetem padjaiban külföldi munkaszerződésben gondolkodnak. „A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán végzők hetvenöt százaléka, így a szatmáriak döntő többsége is egyenesen külföldre igazol az egyetem befejezése után, szülővárosukba már nem is térnek vissza. Ez azért is szomorú helyzet, mert ezen a vidéken is egyre nagyobb szükség van a magyarul beszélő szakemberekre” – fejtette ki az orvos.
Cáfolta azonban a Láng László által elmondottakat Nagy Örs, a vásárhelyi orvosi egyetem rektorhelyettese. Mint lapunk kérdésére elmondta, évről évre csökken a külföldön szerencsét próbáló magyar végzősök száma. „Az utóbbi időben megugrott azoknak a magyar anyanyelvű diákoknak a száma, akik az egyetem befejezése után itthon állnak rezidensvizsgára. Ugyanakkor nőtt a sikeresen vizsgázók aránya is” – nyugtázta az egyetemi tanár. A kivándorlási lázat szerinte az uniós követelmények is mérséklik, ugyanis egy frissen végzett, rezidensvizsga nélkül, az Európai Unióban legfeljebb ápolói állást tölthet be. „Azt tapasztaltam, hogy Marosvásárhelyről és környékéről inkább azok a szakorvosok távoztak, akik külföldön is jó állásra számíthatnak” – összegzett.
Eközben a külföldi egészségügyi intézmények valósággal vadásznak a jól képzett romániai munkaerőre. Az elmúlt időszakban például az egyik orvosok elhelyezésére is szakosodott fejvadász cég nagy-britanniai, dániai, svédországi, máltai, illetve hollandiai munkára is keresett orvosokat szinte valamennyi szakterületről. Hirdetéseikben az állt, hogy egy orvos 10 ezer euróig terjedő összegre számíthat, s az ápolók is havi 2 ezret kaphatnak kézhez. Eközben éppen tegnap tette közzé a Tjobs a hirdetést, miszerint a kanadai egészségügyi minisztérium 1100 állást hirdet meg, amelyekre külföldi egészségügyi dolgozókat – többnyire általános, illetve háziorvosokat, valamint ápolókat – is várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok