2009. május 28., 16:432009. május 28., 16:43
Míg az MSN Money pénzügyi szakértői szerint 2001 és 2003 között, három éven keresztül a Vatikán veszteségesnek bizonyult, a lényegesen kisebb területen „gazdálkodó” és sokkal kevesebb hívet számláló Román Ortodox Egyház (BOR) mérlege évről évre komoly nyereséget mutat.
Az ortodox egyház országszerte csaknem 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ami az államnak a tavaly 42 millió eurójába került. Az alkalmazottak közel kétharmadát a lelkészek képezik. A papok fizetésének ötven százalékát a kultuszminisztérium biztosítja. Egy kezdő lelkésznek havi nettó száz eurót folyósít, míg a pátriárkának 1560-at, ami azt jelenti, hogy a fiatal ortodox papok legalább hétszáz lejt keresnek, az egyházfő fizetése pedig a tízezer lejt is meghaladja.
Meglepőnek tűnhet, de szinte valamennyi egyházközség a gyertyák eladásából teremti meg nyereségének legnagyobb részét. A bevételeket a hívektől érkező adományok és a kegytárgyak forgalmazása kerekíti ki. Statisztikai becslések szerint az egyház évi 14 millió eurós nyereséget termel a jellegzetes sárga gyertyák eladásából. Az ingatlanok bérbeadásából származó bevétel – a gyertyakereskedelemből származó összegekhez képest – elenyészőnek tűnik.
| – Egy középfokú végzettséggel (úgynevezett szemináriummal) rendelkező kezdő ortodox pap havi bruttó 459 lejt kap az államtól és ugyanennyit keres meg egyházától; – Teoctist pátriárka havonta 7204 lejes juttatásban részesült az állam részéről, utódja Daniel fizetéséről nem rendelkezünk adatokkal; – A legutóbbi pénzügyi mérleg szerint a Moldva és Bukovina metropoliája által működtetett Golia építkezési vállalat 440 ezer eurót termelt az egyház számára; – A kolozsvári érsekség költségvetésében évi 2,89 millió euró szerepel templomépítés és -javítás címen; – A gyulafehérvári érsekség mintegy 300 ezer eurót érő részvénycsomaggal rendelkezik a segesvári VES RT.-nél; – Amennyiben az egyház visszakapja a további 200 ezer hektár erdejét, vagyona további 5 milliárd euróval gyarapodik. |
Ezt Constantin Stoica, a Román Ortodox Egyház (BOR) szóvivője is elismeri. „A jövőt illetően, egyházunknak komolyabb pénzügyi stratégiát kell kidolgoznia. Mielőbb vissza kell szereznünk valamennyi államosított ingatlanunkat. Ugyanakkor újabb épületek és földek felvásárlásában kell gondolkodnunk, hisz mindannyian látjuk, bármilyen is a gazdasági helyzet, a legjobb befektetést az ingatlan jelenti” – nyilatkozta Constantin Stoica. A szóvivő szerint az egyház már visszaszerezte szántóföldjeinek javarészét, ami országos szinten több mint negyvenezer hektárt jelent. Ugyanennyi erdővel rendelkeznek, és további kétszázezer hektár restitúcióját várják.
Jelentős összegek folynak be a különböző vállalatokban birtokolt részvényekből is. Az országos cégbíróság (ONRC) adatai szerint Moldova és Bukovina Metropoliája a Durău Rt. turisztikai cég résztulajdonosa. A iaşi-i érsekség egy építkezési vállalatban, a Golia Kft.-ben birtokolja a részvények 95 százalékát. Ugyanakkor a Hotel Casa Bălţăteşti és a buciumi borlerakat társtulajdonosa.
A moldvai kolostorok is aktív résztvevői az üzleti életnek. Terra Crucis néven közös céget hoztak létre a mezőgazdasági területek művelésére. A neamţi-i kolostor pedig egymaga birtokolja a Sfînta Troiţă nevet viselő fafeldolgozó üzemet. Craiova érseksége a Praxis cég többségi tulajdonosa, mely 12 százalékos részesedéssel rendelkezik az energiakereskedéssel foglalkozó cernavodăi Elcomexben. A 2006-os adóbevallása szerint az olténiai egyház csaknem 250 ezer eurót nyert.
A Nagyszebenben székelő Erdélyi Metropólia peres úton megszerezte a város központjában fekvő, háromcsillagos Bulevard Szállodát, mely a Continental lánccsoport tagjává vált. A gyulafehérvári érsekség öt százalékos részesedést vásárolt a tőzsdén a segesvári edénygyárból. A Pátriárkia 2001-től a bukaresti Lebăda Szálloda tulajdonosa, mely Constantin Stoica szerint évi egy millió eurót termel az egyháznak.
| Dolj, Olt és Vâlcea megye mintegy ötven papja fordult bírósághoz azzal a kéréssel, hogy jegyezzék be a Jó pásztor nevű „szakszervezetüket”. Egy craiovai bíróság jóváhagyta – a román ortodox egyháztól egyébként teljesen idegen – világi szerveződési formát, amelynek az alapítók szerint az lesz a feladata, hogy információkkal szolgáljon a híveknek az egyház életéről, valamint megmagyarázza a román ortodox egyház életét szabályozó statútumot. Az olténiai metropolia hivatal „nem díjazta” a szakszervezetes papok ötletét. Az egyházkerület vezetői úgy vélik, hogy egy pap nem tekinthető világi alkalmazottnak, így sztrájkba sem lépet. Ugyanakkor határozottan elutasítják azt a lehetőséget, hogy esetleges „munkabeszüntetés” miatt a szóban forgó papok temetetlenül hagyják a halottakat, vagy emiatt ne kereszteljék meg a gyermekeket. A román ortodox egyház központi vezetősége is felemelte szavát a kezdeményezés ellen, és az egyház szabályaival ellentétesnek nevezte a papok szakszervezetét. Ennek ellenére több moldvai pap is követni szeretné ezt a példát, így növekedhet Romániában a vallási alapú szakszervezetek száma. |
Szintén az egyházat és papságát virágoztató tevékenységnek számít a különböző ingatlanok – és újabban ingóságok – megszentelése. Az ország több, főként regáti kolostoraiban az udvaron sorban állnak azok a gépkocsivezetők, akiknek a pópa mintegy 50 lejes díjért megszenteli az autójukat. A szentelt vízből nem csak a külsőre jut, hanem a kormányra, az ülésekre és a csomagtartóba is. Szintén a kolostorok kútjai is mágnesként vonzzák a pénzt. Az aprópénz leértékelődése és a „papírpénz” műanyagosítása következtében a látogatók többsége már nem is jelképes banisokat, hanem nagyobb címletű bankókat dob a kútba.
Az országban szinte nincs olyan egyházkerület, mely ne rendelkezne rádióadóval, nyomdával és vallási kiadvánnyal. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) adatai szerint csak a Kiss FM és Magic FM adókat működtető SBS Broadcasting rendelkezik több licenccel – országszerte mintegy hetvenöttel –, mint a két egyházi adó, a Radio Trinitas és a Micul Samaritean. Trinitas TV néven a BOR televízióadót, Basilica néven pedig hírügynökséget működtet, a Ziarul Lumina az első romániai ortodox napilapnak számít.
Az egyház adatai szerint a tavaly országszerte 207 templom építését fejeztek be és újabb 105-nek láttak neki. Közben további, korábban megkezdett 919 templom felhúzása folyatódott. Ezzel egy időben 547 templomot renováltak és 362-ben kezdték el festeni az ikonokat.
Egy közepes méretű templom felépítése és berendezése mintegy nyolcvan és százezer euró közötti összegbe kerül. Az egyháznak szinte még egy ennyit kell áldoznia ikonfestésre. Az erre szakosodott hivatásos vagy amatőr művészek hetven euróért vállalják a falfestmények négyzetméterét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia szinte teljes kapacitással exportálja a napelemek termeléséből származó villamos energiát Magyarországra, szinte ingyen. Az Economedia.ro szerint ennek oka, hogy napközben nem tudjuk felhasználni a megújuló energiaforrásokból előállított áramot.
Bár a jövő évi költségvetésben nem számol áfaemeléssel Alexandru Nazare pénzügyminiszter, kizárni sem akarta annak a lehetőségét, hogy az adónem tovább növekedhet.
A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács mielőbbi összehívását kéri a bruttó minimálbér megállapítása érdekében.
Az elmúlt hat évben a romániai átlagos fogyasztói kosár 60 százalékkal drágult, ami az euróövezet szintjén mért átlag kétszerese.
November 12-én véget ér a papír alapú beszállókártyák korszaka a Ryanairnél – írja a Corriere della Sera.
Az év elejétől mostanig több italcsomagolást váltott vissza a lakosság, mint tavaly egész évben – közölte pénteken a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR) működtető RetuRO.
Nicușor Dan államelnök szerint Romániában az energiaárak túl magasak, de ő bízik benne, hogy ez a probléma viszonylag rövid időn belül megoldódik.
Jövő hónapban több mint 4 millió nyugdíjas kapja meg havi juttatását, de a kifizetési ütemtervben kisebb változás lesz.
A Kínában megrendezett élelmiszeripari világkiállításon a juhtejből készült szebeni telemea – félkemény sajt – bekerült a világ tíz legértékesebb, védett eredetű élelmiszere közé. Idén Románia volt a díszvendége a pekingi világkiállításnak.
Látogatottsági adatok