
Fotó: Mediafax
A régióban az első helyet Oroszország foglalja el, ahol naponta 9,97 millió hordó olajat termelnek ki, a második helyen Norvégia áll 2,556 millió hordóval, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a napi 1,636 millió hordó kőolajat kitermelő Nagy-Britannia foglalja el.
Az európai és eurázsiai összkitermelés szintje tavaly elérte a napi 17,835 millió hordót, ez a világban összesen kitermelt kőolaj 22 százaléka. A statisztika szerint Romániában a kőolajfogyasztás mértéke 2007-ben 4,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ami azt jelenti, hogy az ország napi 229 ezer hordó kőolajat használt fel. A legnagyobb fogyasztást különben Oroszországban jegyezték, itt 2,699 millió hordónyi olajat használtak el naponta.
A második legnagyobb kőolajfogyasztónak a németek bizonyultak: itt napi 2,393 hordó volt a napi igény. A harmadik a sorban Franciaország, ahol napi 1,919 millió hordónyi volt az igény, majd Olaszország következik 1,745 millió, Írország 1,745 millió és Nagy-Britannia 1,696 millió hordóval.
A BP adatai szerint Romániában 500 millióra rúg a kőolajtartalék mennyisége, ami kevesebb mint fele az 1987-ben becsült 1,3 milliárd hordónak. Európa és Eurázsia a világszerte nyilvántartott kőolajtartalékok 11,6 százalékával rendelkezik, az első hely ezen a téren is Oroszországé, ahol a becslések szerint még 79,4 milliárd hordónyi kőolaj nyugszik a föld alatt. A második helyen Kazahsztán áll 39,8 milliárd hordóval, míg a harmadik Norvégiában a várakozások szerint még 8,2 milliárd hordónyi kőolajat rejt a föld mélye.
Románia viszonylag jelentős földgáztartalékkal is rendelkezik: a BP szerint az ország készletei a tavalyi év végén 630 milliárd köbméterre rúgtak, ami a világ becsült földgáztartalékának 0,4 százaléka. Ez az adat annak fényében biztatónak nevezhető, hogy 1997-ben még csupán 200 milliárd köbméterre becsülték a román tartalékokat. Ez a mennyiség az országot a nyolcadik helyre sorolja az európai és eurázsiai térségben. Az első helyezett itt is Oroszország 44,65 trillió köbméterrel, a második Norvégia 2,96 trillióval, a harmadik Türkmenisztán 2,67, míg a negyedik Kazahsztán 1,90 trillió köbméternyi földgázzal. A BP szerint a világ földgáztartalékai mintegy 177,36 trillió köbmétert tesznek ki.
A brit társaság adataiból ugyanakkor az derül ki, hogy 2007-ben Romániában mind a földgázkitermelés, mind a felhasználás mértéke csökkent: előbbi 3,1 százalékkal (ez éves szinten 11,6 milliárd köbméter kitermelt földgázt jelent), utóbbi 9,9 százalékkal (16,4 milliárd felhasznált köbméter).
A legnagyobb földgázfogyasztó az Egyesült Államok, évi 652 milliárd köbméterrel, Oroszország ugyanakkor a legnagyobb kitermelő: évi 607,4 milliárd köbméterrel. Az Európai Unióban összesen 191,1 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, míg az éves fogyasztás 481,9 milliárd. Mint arról már beszámoltunk, Romániának az uniós csatlakozás előtt vállalt kötelezettség nyomán a szabad verseny biztosítása végett a hazai kitermelésű földgáz árát is az importból származó energiahordozó szintjére kell emelnie.
Már 146 dollár felett az olaj ára
Tovább növekszik a nyersolaj hordónkénti ára, Londonban csütörtökön már 146,34 dollárért adták. Az olaj akkor ugrott meg 2,08 dollárral, miután az amerikai kormány bejelentette, hogy tartalékai a vártnál jobban estek az elmúlt héten. Az OPEC vezetője arra figyelmeztetett, hogy az ár tovább nőhet, ha emelik az euró kamatát. Ez ugyanis tovább gyengítené a dollárt, és az olaj árának növekedését okozná. Elemzők szerint a gyenge dollár, a részvénypiac esése, az egyre növekvő igény és az utánpótlás miatti aggodalmak egyaránt emelik az árat. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint pedig hamarosan 150 dollár fölé emelkedik az olaj ára.
Növelni kell a kőolajkitermelést
2010-ig napi 3,5 millió hordónyira kell emelni a kitermelt kőolaj menynyiségét, hogy ki lehessen elégíteni a jórészt India és Kína részéről jelentkező, egyre növekvő keresletet – jelentette ki csütörtökön Abdullah el-Badri, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára a Nemzetközi Energiaügynökség képviselőivel folytatott találkozón. A főtitkár szerint a kőolajpiaci helyzet drámai, mivel a piac 70 százalékát a spekulánsok uralják. El-Badri szerint a megoldást az jelentené, ha 2050-ig sikerülne 30 százalékkal csökkenteni a világ kőolajigényét, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy végleg lemondhatunk a kőolajfüggőségről. Mint kifejtette, új kitermelési és finomítási technológiák kidolgozása szükséges, ez ugyanis sokkal nagyobb hatást gyakorol a piacokra, mint a kereslet és a kínálat viszonya.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.