2010. július 29., 10:122010. július 29., 10:12
Tíz állami óriásvállalat kisebbségi tulajdonrészének értékesítését tervezi az orosz vezetés. A privatizációs terv 900 milliárd rubel (több mint 20 milliárd euró) bevétellel számol, amit az államháztartási hiány csökkentésére kíván fordítani a kormányzat, azzal a céllal, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt deficit 4 százalékra csökkenjen. Tavaly 5,9 százalék volt a hiány, az idei évre 5,4 százalékot vár a pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek 2011 és 2013 között évi 300 milliárd rubel bevételt eredményezhetnek. A privatizációs tervet egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette ülésen hagyták jóvá, jelentette a Reuters hírügynökség minisztériumi forrásokra hivatkozva. Putyin szóvivője kommentálta a jelentést.
A Kreml állami nagyvállalatokat privatizálna, de a többségi tulajdonrészt megtartaná. A kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftből 27,1 százalékot értékesítenének, a kőolajtermelő Rosznyeftből pedig 24,16 százalékot. Felkerült a listára a pénzügyi szektor két legnagyobb szereplője, a Szberbank, amelynek 9,3 százalékára és a VTB, amelynek 24,5 százalékára keresnek majd befektetőt, és a piacra kerül az AIZhK ingatlanfinanszírozó és a Rosszelhozbank agrárbank 49 százaléka is.
A Kreml eladná az ország legnagyobb munkaadója, az állami vasúttársaság (RZhD) 25 százalékát, az elektromos hálózatot üzemeltető FSK 28,11 százalékát, a vízerőműveket üzemeltető RusHydro 9,38 százalékát és a Szovkomflot hajózási társaság 25 százalék mínusz 1 részvény nagyságú tulajdonrészét is. A legutóbbi nagy privatizációs hullám Borisz Jelcin 1991-ben kezdődött elnökségének zűrzavaros első éveiben volt Oroszországban. Akkor mindenekelőtt a nyersanyagtermelő szektor nagy állami vállalatait adták el, igen olcsón, leleményes üzletembereknek, akik aztán oligarcha néven váltak ismertté. Putyin, aki 2000-től 2008-ig volt Oroszország elnöke, bírálta elődje privatizációs politikáját és több gazdasági társaságot visszaállamosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok