2010. július 29., 10:122010. július 29., 10:12
Tíz állami óriásvállalat kisebbségi tulajdonrészének értékesítését tervezi az orosz vezetés. A privatizációs terv 900 milliárd rubel (több mint 20 milliárd euró) bevétellel számol, amit az államháztartási hiány csökkentésére kíván fordítani a kormányzat, azzal a céllal, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt deficit 4 százalékra csökkenjen. Tavaly 5,9 százalék volt a hiány, az idei évre 5,4 százalékot vár a pénzügyminisztérium. A pénzügyi tárca olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek 2011 és 2013 között évi 300 milliárd rubel bevételt eredményezhetnek. A privatizációs tervet egy Vlagyimir Putyin miniszterelnök vezette ülésen hagyták jóvá, jelentette a Reuters hírügynökség minisztériumi forrásokra hivatkozva. Putyin szóvivője kommentálta a jelentést.
A Kreml állami nagyvállalatokat privatizálna, de a többségi tulajdonrészt megtartaná. A kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftből 27,1 százalékot értékesítenének, a kőolajtermelő Rosznyeftből pedig 24,16 százalékot. Felkerült a listára a pénzügyi szektor két legnagyobb szereplője, a Szberbank, amelynek 9,3 százalékára és a VTB, amelynek 24,5 százalékára keresnek majd befektetőt, és a piacra kerül az AIZhK ingatlanfinanszírozó és a Rosszelhozbank agrárbank 49 százaléka is.
A Kreml eladná az ország legnagyobb munkaadója, az állami vasúttársaság (RZhD) 25 százalékát, az elektromos hálózatot üzemeltető FSK 28,11 százalékát, a vízerőműveket üzemeltető RusHydro 9,38 százalékát és a Szovkomflot hajózási társaság 25 százalék mínusz 1 részvény nagyságú tulajdonrészét is. A legutóbbi nagy privatizációs hullám Borisz Jelcin 1991-ben kezdődött elnökségének zűrzavaros első éveiben volt Oroszországban. Akkor mindenekelőtt a nyersanyagtermelő szektor nagy állami vállalatait adták el, igen olcsón, leleményes üzletembereknek, akik aztán oligarcha néven váltak ismertté. Putyin, aki 2000-től 2008-ig volt Oroszország elnöke, bírálta elődje privatizációs politikáját és több gazdasági társaságot visszaállamosított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok