Megnyílik július 11-én, szombaton Nagylaknál az első autópálya-határátkelő Magyarország és Románia között – közölte szerdán az Autópályák és Országutak Országos Társaságának (CNADNR) szóvivője a Mediafax hírügynökséggel. Ugyanaznap átadják a Pécska–Arad közötti 16 kilométeres sztrádaszakaszt, illetve a magyar M43-as pálya Makó és az országhatár közötti 23 kilométeres szakaszát – tette hozzá a szóvivő.
2015. július 01., 18:422015. július 01., 18:42
2015. július 01., 19:112015. július 01., 19:11
A Mediafax a Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezetétől arról értesült, hogy az avatásra Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnököt is várják.
A Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lesz Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba.
Amint arról több ízben is írtunk, az A1-es jelzésű, Erdély déli részén haladó autópálya Pécska–Arad-szakaszát 2013-ban kellett volna átadni, de a CNADNR felbontotta a szerződést a korrupciós ügybe keveredett korábbi kivitelezővel, és új közbeszerzési eljárást írt ki a munkálatok befejezésére.
Ennek a szakasznak a megnyitása után Temesvárig lehet majd pályán eljutni, és várhatóan még az idén átadják a forgalomnak azt a hiányzó szakaszt, amely kiegészíti a sztráda Temesvár–Lugos közötti részét. A Lugos és Déva közötti, dombvidéken átvezető 100 kilométeres autópálya-szakaszon is folyik már az építkezés: ez leghamarabb a jövő év folyamán készülhet el. A dél-erdélyi sztráda Déva és Nagyszeben közötti 115 kilométeres részén tavaly óta lehet közlekedni.
Bukarest azonban még évekig nem kapcsolódhat be az európai autópálya-hálózatba: a Déli-Kárpátokat az Olt völgyén átszelő, Nagyszeben és Pitești közötti 115 kilométernyi sztrádának még csak most készül a megvalósíthatósági tanulmánya, amire néhány hete kötött szerződést a CNADNR.
A kormány egyébként szerdai ülésén memorandumban hagyta jóvá az új határátkelő megnyitásához szükséges magyar–román kormányközi egyezmény megkötését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!